Dr. György Aranka: Evangélikus templomművészet Budapesten
A Deák-téri templom
a homlokzatnak soha se volt ilyen képe, egészen biztos. A másik két kép jobban megegyezik. Ezeken a négyszögalakú nagy ajtó két hatalmas, dór fejezetű félpillér közt van, az ajtó fölött pedig az empire jellegzetes félkörablaka látszik, sugaras beosztású üvegmezőivel. Az árvizet ábrázoló kép csak a homlokzatot mutatja, a bankóégetés és a Vasquez-metszet már a tér felé néző egyik oldalfalat is, mely úgylátszik, ablakközönként ugyanolyan félpillérekkel volt tagolva, mint a homlokzat alacsonyabb pilaszte- rei. A homlokzat két sarkán egészen a párkánydíszítésig felnyúló masszív félpillérek álltak, egyszerű, dór fejezettel. A kapu és a nagy pilaszte- rek közti falrészekben téglaalakú falmezők vannak bemélyesztve. Megvan ezeken a metszeteken a ma is fontos díszítőelem, a körbenfutó, hatalmas párkány is, úgyszintén a jellegzetes domború tető, mely nagy tömegével egészen elnyomja a kis tornyot. — Pollák rendkívül takarékosan bánt a díszítésekkel, a sík empirenak legszigorúbb formáját választotta. Egyetlen hajóból áll a templom, apsisa pedig egyáltalán nincs: az egész egy nagyméretű terem. Mint Hittrich meg-- jegyzi,* kevés szóval akart sokat mondani. Természetes, hogy a fiatal építész tehetsége nem forrott még ki ebben az időben, a templom első önálló műve volt. Nem mondhatjuk a templomnak ezt a megfogalmazását oly nagybecsű és arányaiban megkapó alkotásnak, mint későbbi épületeit, érezni még ezeken a képeken némi nehézkességet. Bizonyos, hogy az egyház pénztelensége is megkötötte Pollák kezét, hiszen, mint említettük, eredetileg díszes, oszlopos előcsarnokot terveztek a bejárathoz. A templom akkori belsejéről az 1812-i ca* Hittrich: 12. oldal. 18
