Kertész Botond: Evangélium és szabadság. Az evangélikus egyház Magyarországon 1848-49-ben. Budapest 2002. (Societas et ecclesia 5.)

2. ÁLLAM ÉS EVANGÉLIKUS EGYHÁZ KAPCSOLATA 1848-49-BEN

kozóan. A fenti levelet Zay Károly elküldte a dunántúli egyházkerület püspökéhez, Haubner Mátéhoz is,

98 azzal a nem hivatalos kéréssel, hogy ennek szellemében intézkedjen. A javaslat elég részletes és szoros programot javasolt a kerületeknek az értekezlet előkészítésére és a lehető legszélesebb alapon képzelte el a követek választását. Ez azért figyelemre méltó, mert ekkor még egyáltalán nem volt szabályozva a különböző egyházkormányzati szinteken a résztvevők száma, világiak és egyháziak aránya és választásuk elvei sem. Fel akarták használni a miniszteri értekezletet arra is, hogy az evangélikus egyház régóta vajúdó szervezeti reformját végrehajtsák. Egy héttel később kelt levelében Zay Károly hivatalosan értesítette Haubner Mátét

99 arról, hogy az egyetemes közgyűlés július 25-én kezdődik és ezért a kerületi és egyházmegyei közgyűléseket tartsák korábban, és törekedjék a kerület minél nagyobb számú képviseletére az egyetemes konventen. Zay véleménye szerint meg kell tárgyalni az egyház és állam viszonyát az új törvényre és az autonómiára való tekintettel. Szerencsés volna, ha az egyetemes közgyűlésig elkészülne a gyülekezetek és iskolák részletes anyagi felmérése. A hivatalos értesítésben tehát már nem esett szó az egyházszervezeti reformok végrehajtásáról, helyette az értekezlet Eötvös József által is megjelölt fő céljára, az egyház anyagi kérdéseinek rendezésére került a hangsúly. A VKM közben el is készítette és a szuperintendensek közvetítésével el is juttatta a gyülekezetekhez azt a két kérdőívet, amelyek alapján a gyülekezetek és iskolák állapotát felmérték.'

1

"

1 A részletes állapotfelmérés célja az volt, hogy felmérje a törvény szerint az állam kötelességévé tett egyház- és iskolafinanszírozás költségeit. A kérdőívek részletesen rákérdeztek a gyülekezetek nagyságára, az iskolába járó gyermekek számára, az ingatlanok állapotára, tanítók és lelkészek számára, jövedelmeik mennyiségére, eredetére, a természetbeni és pénzbeli juttatások arányára, a gyülekezetek és iskolák költségeire és ezek meglévő forrásaira.

101 Részint az illetékesek hanyagsága, részint az ország politikai és később katonai helyzetének súlyosbodása következtében a kérdőívek kitöltése lassan haladt és a szeptemberi értekezleten még nem álltak rendelkezésre teljes egészében a kért adatok, bár a tiszai kerület

102 kivételével 1848 augusztus és szeptember folyamán a kitöltött kérdőívek nagy részét már megkapta a minisztérium az evangélikus egyházkerületektől.

103 Közben módosult az értekezlet időpontja és a meghívottak köre is. A VKM július 10-én kelt rendeletében szeptember 1-ét jelölte meg a tanácskozás új időpontjaként és mivel időközben megvalósult az Erdéllyel való unió, a három erdélyi pro" EOL Dunántúl, Zay Károly levele Haubner Máté szuperintendenshez. Pozsony, május 15. " EOL Dunántúl, Zay Károly levele Haubner Máté szuperintendenshez. Pozsony, május 22. A többi kerület anyagában nem találtam nyomát egyik értesítésnek sem, de valószínű, hogy legalább a második levelet az összes evangélikus püspök megkapta. 100 PEIL 1848 / 24. június 11. 736. p. 101 EOL Dunántúl, Fasc. 19, 38. 102 A tiszai kerület helyettes felügyelője október 5-én kelt levelében kérte a lelkészeket, hogy a kérdőíveket készítsék el. EOL, Tisza, III. 34. 10J MOL H 57 7/14, 17, 28, 32.