Kertész Botond: Evangélium és szabadság. Az evangélikus egyház Magyarországon 1848-49-ben. Budapest 2002. (Societas et ecclesia 5.)

5. EVANGÉLIKUSOK A SZABADSÁGHARCBAN

A kétszeres gyász ellenére Melczer nem tört meg, és nem fordult szembe a szabadságharccal. A Függetlenségi Nyilatkozatot ünnepélyesen kihirdette gyüleke­zetében, ahol beszédében hálát adott Istennek, hogy Kossuth Lajossal ajándékozta meg a hazát, és ő általa felvirrasztotta a függetlenség és szabadság reggelét. 349 A szabadságharc után, viszonylag későn, 1852 tavaszán a hadbíróság elítélte. Az ítélet szerint bűnösnek találtatott abban, hogy a Függetlenségi Nyilatkozatot, és a kormány más rendeleteit a szószékről kihirdette, és más községi gyűléseken is többször tartott „forradalmi izgató" beszédeket. Híveit ezzel lázadásra, a felkelő seregek támogatására, az osztrák és orosz seregek elleni fegyveres ellenállásra biztatta, így lelkészi mivoltával visszaélve, a községet helytelen irányba befolyásolta. Külön vádpontként szerepelt már említett, és idézett cikke a Márczius Tizenötödikében, amelyben a császári sereget szidalmazta. Ezért a haditörvényszék halálra ítélte, amelyet legfelsőbb kegyelem folytán hat évi várfogságra változtatott. Végül két évet kellett raboskodni Josef­stadtban, de szabadulása után még nem térhetett vissza parókiájára. Ujabb két év elteltével, Prónay Albert volt felügyelő közbenjárására 1856­tól lehetett ismét lelkész Rákoske­resztúron. 350 Nemcsak börtönbüntetést kellett elszenvedni egyes lelkészeknek, ha­nem vértanúja is volt az evangélikus egyháznak a forradalom és szabad­ságharc után. Rázga Pál pozsonyi lelkész egyike volt a megtorlás első áldozatainak. Még a világosi fegy­verletétel előtt, 1849. június 27-én végezték ki. Rázga Pál 1798-ban született a Pozsony megyei Bazinban, polgári családban. Iskoláit Modorban kezdte, majd Pozsonyban fejezte be. Ezután a karinthiai Blankenbergbe ment ta­nítónak, majd az itt keresett pénzén a bécsi teológiai intézetben tanult. 1823-ban szentelték lelkésszé, négy évig a szintén Karintiában fekvő Trbesingbe, ezt követően pedig 1827-ben a szomszédos Zlamba került lelkésznek. Gyülekezeteinek nemcsak lelkésze, hanem egyszemélyben orvosa is volt. Mindkét helyen templomot épített, Rázga Pál Ottlyk 255. p. ÚMA 281. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom