Csepregi Zoltán: Magyar pietizmus 1700-1756. Tanulmány és forrásgyűjtemény a dunántúli pietizmus történetéhez. Budapest 2000. (Adattár XVI-XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez 36.)
Tanulmány - II. Centrum és periféria
II. Centrum és periféria „Ott énekelnek az ujabb drága szentek, Luther, Arnd, Spener, Frank és a más több rendek, Kikkel mind egy helybe s társaságba mentek S közöttük nem vagytok már esméretlenek. " 22 1. A pietizmus németországi centrumai „Városszerte ismert most a pietista név" - kezdődött eredetileg a lipcsei gyászvers, mely hamarosan több kiadást is megért, ám ezekben már a „világszerte" (weltbekannt) szó szerepelt. 23 Hogyan lett ismert a Dunántúlon? Honnan kaptak ösztönzést azok a magyar lelkészek, akik itt pietista szellemben tevékenykedtek? Az akkori iskolai viszonyok között a protestáns teológusok többnyire peregrinációjuk után nyerték el az ordinációt, így teológiai hatások elsősorban az egyetemekről hazatérő diákok vagy az általuk hozott könyvek révén érték Magyarországot. Innen nézve tehát a pietizmus központjai is a német egyetemek voltak. A magyarok kevésbé álltak kapcsolatban a Frankfurtban, Drezdában és Berlinben működő Philipp Jacob Spenerrel, mint a hallei professzor August Hermann Franckéval (1663-1727), ám az utóbbival sem mind, hisz voltak, akik Jénából, Tübingenből vagy éppen KönigsbergbóT hazatérve hozták el a pietizmus speneri-hallei változatát. A pietizmust közvetítő egyetemek közül kétségkívül Halle volt a legfontosabb. Az egyetemi rangra csak 1694-ben emelkedett hallei akadémia rövid idő alatt a német nyelvterület leglátogatottabb alma materévé vált. Ez a látványos fejlődés részben a brandenburgi kormányzat tudatos törekvéseivel, részben pedig éppen a pietistáktól kiinduló tanulmányi reformmal magyarázható. A 17. század végétől rohamosan kiépülő brandenburgi-porosz államgépezetnek szüksége volt képzett hivatalnokokra (papokra, jogászokra, orvosokra), ez magában is indokolta egy új egyetem alapításának szükségességét. A Hohenzollernek pragmatikus valláspolitikája is (uniós törekvések, a szociniánusok és zsidók tolerálása, a vallási üldözöttek befogadása) felekezetileg kevésbé elkötelezett értelmiséget igényelt, így az orthodox lutheránus Königsberg és a református Odera-Frankfurt mellett olyan új lutheránus egyetem született, ahol a tanárok és hallgatók nem tettek es22 Bárány János halotti búcsúztatója apja fölött (1757): Payr 1910. 366. 71. strófa. 23 Wallmann 1990. 8; PuN 1994. 13.
