Csepregi Zoltán: Magyar pietizmus 1700-1756. Tanulmány és forrásgyűjtemény a dunántúli pietizmus történetéhez. Budapest 2000. (Adattár XVI-XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez 36.)
Tanulmány - IV. Biblicizmus és bibliai filológia
lió Bibliát adott el, s ezek ára a korábbinak csupán töredéke volt. 21 * Johann Friedrich Mayer greifswaldi professzor erről még nem is tudhatott, mikor 1706-ban panaszolta: „Ezért az emberek közé viszik a Bibliát, hogy ki-ki a maga fanatikus gondolkodása, saját akarata és belátása szerint magyarázza." 211 ' Ha adaptálni akarnánk a kátékereszténység-bibliakereszténység szembeállítást a magyar művelődéstörténetre, akkor elsőre majd száz évnyi fáziseltolódást regisztrálhatnánk, hisz a hazai bibliaínségbe csak a 19. század hoz enyhülést. A vizsgált korszakban még akad pap és gyülekezet Biblia nélkül (csupán az evangéliumi és epistolai lekciókat tartalmazó füzetecskével fölszerelkezve), s a Szentírás ára is hiánycikkhez méltó: olykor 20 forint. Másfelől Wallmann „kátékereszténység" terminusa éppen találónak tűnhet a magyar pietisták korára, hiszen láttuk, hogy Ács Mihály énekesés imakönyvei után a Kis káté érte meg ebben a körben a legtöbb kiadást. - Mégis belesétálnánk Péter Katalin tévedésébe (aki Pesti Gábor és Károlyi Gáspár között viszszalépést regisztrált), ha nem vennénk észre a „bibliakereszténység" nyilvánvaló jeleit a dunántúli pietizmusban. Bárány György első gyülekezetében, Nagyvázsonyban máris bevezette mint újdonságot a Spener által is ajánlott napi bibliai olvasmányokat (29): „...nyájam üdvéért Isten segítségével teljes erőmből munkálkodom, nemcsak prédikációkkal és, ami tudomásom szerint soha nem volt szokásban, napi kétszeri bibliaolvasással..." Első sárszentlőrinci szolgálatát is Jézus nemzetségtáblázatával kezdte, majd negyedfél évre rá, elűzetése napján a Jelenések könyve utolsó fejezetével zárta le (85). 22,1 Talán ezekből a napi bibliaórákból születtek Bárány György 1731-ben említett bibliamagyarázatai is, 221 melyek további sorsa ismeretlen. Lehet, hogy nem volt Nagyvázsonyban vagy Sárszentlőrincen minden házban Biblia, de volt közös bibliai felolvasás. Magyarországon nem adtak ki ugyan héber vagy görög nyelvű Bibliát, de a dunántúli lelkészekben attól megvolt még az igyekezet, hogy eredetiben is ismerjék a Szentírást. 222 Ha nem is hozhattak haza külföldről 2IK Aland 1970. 91; Hammer 1980., 32. íw „Bringen sic die Bibel dessentwegen unter die Leute, daß ein ieder nach seinem fanatischen Sinn, eigenen Willen und Gutdünckcn selbige erkläre." i.m. 17. 2211 Az első sárszentlőrinci anyakönyv (1722-) címlapján olvasható: „N.B. clsö predikatzió tartatott d. 8. Scptcmb. Kis Aszszony napján és kezdetett magyarázni az Uj Tcstamcntom folyvastis magyaraztatott három esztendő alatt. Végre 1725. [1726] d. 25. Mártii az egesz Uj Tcstamcntomis elvégeztetett az Ekklcsiais turbáltatott. Három esztendők alatt mások administralták, mivégre 1729. Eszt. d. 21. Mártii megint viszszajöttem és az 1733. eszt. Isten kegyelméből töltöm." Vö. Payr 1910. 354. 221 Payr 1910. 357. 222 Bárány még peregrinációja előtt, Johann Christian Bütnertől tanult görögül: Payr 1910. 360. 11. strófa és 367. 2.j.
