Karner Károly: Időszerű hitvallás. Budapest 1989.
Előszó helyett - XII. Néhány mozzanat a magyar evangélikus egyház történetéből
tak (Mária királyné és környezete!). De II. Lajos azonnal elrendelte a gyanús papok és polgárok ellen az eretnek-pereket. Az országgyűlések kegyetlen törvényeket hoztak a „lutheránusok" ellen ( 1523 és 1525) : a középkori eretnekellenes törvényeket alkalmazták a mozgalomra, amelyben főként a köznemesség német ügyet látott és így kifejezést adott németellenességének. 1526 előtt valószínűleg néhány esetben érvényt is szereztek e törvényeknek, úgyhogy alighanem voltak a mozgalomnak máglyán halált szenvedett vértanúi is. A mohácsi csatavesztés azonban új helyzetet teremtett azzal is, hogy a csatában sok főpap elesett és a püspöki székek egy része betöltetlen maradt hosszabb ideig. Ezenfelül bár Ferdinánd is, Zápolya is törhetetlenül a régi egyház híve maradt, mégis : egyiknek sem volt módja a rohamosan terjedő reformáció ellen erélyes intézkedéseket tenni. Hamarosan megindult a tanulni vágyó magyar ifjak áramlása a wittenbergi egyetemre, lassan megindult újonnan alapított nyomdák munkája evangélikus irányzatú művek kinyomtatásával és terjesztésével. 1540 táján a vezető társadalmi rétegek vagy evangélikusok voltak vagy szimpatizáltak az újonnan felfedezett evangéliummal. Tíz év múlva, 1550 táján a katolikus egyházi szervezet gyakorlatilag összeomlott. A magyarországi reformációnak néhány fő vezető személyiségét is meg kell említeni : Dévai Bíró Mátyást, aki hitéért ismételten szenvedett fogságot, Sztárai Mihályt, Batizi Andrást, Huszár Gált, azután Szegedi Kis Istvánt, Melius Pétert, az erdélyi Hontems Jánost. A 16. század második felében különösen Bornemisza Péter alakja emelkedik ki. A reformáció szellemi téren is döntő jelentőségű volt a magyarság szempontjából. A mohácsi vész utáni gyászos évtizedekben a Szentírás világításába helyezte a magyar sorsot, hirdetve Isten büntetését a nép bűnei miatt, de ugyanakkor vigasztalta is a balsorsot szenvedő embert. A század második felében kezd jelentkezni és azután egyre erőteljesebbé válik - talán részben a Wittenberget járt diákok Melanchthonhoz kapcsolódó szellemiségétől befolyásolva - az 92