Karner Károly: Időszerű hitvallás. Budapest 1989.

Előszó helyett - XI. Vázlatosan a reformációról

pfalzi választófejedelem számára, 1562) és a „Heidelbergi Káté" (1563). A legtöbb református egyház ezeket fogadta el. Ezzel ezt a vázlatos áttekintést le is kell zárnunk. Nem mintha a keresztyén egyházak története a reformáció korával lezárult volna. Ellenkezőleg, az újkori egyháztörténet rendkívül gazdag. De a protestáns egyházak története éppen úgy, mint a katolikus egyházé olyan gazdaggá és változatossá lett, hogy az még a vázlatszerű áttekintést sem teszi lehetővé. 90