Karner Károly: Időszerű hitvallás. Budapest 1989.

Előszó helyett - V. Az ember

például természetesnek tartjuk, hogy valakinek a társadalmi helyzetét az osztálytársadalom határozza meg, és annak megfelelően kedvez egyeseknek, míg másokat alantas sorban tart. A bűnnek ezt a sajátos közösségi jellegét, a társadalmi igazságtalanság sokféle megnyilatkozását a hatalmon lévők sokszor nemcsak elnézték, hanem maguk is elősegítették. Sokszor nem ismerte ezt fel, sőt alátámasztotta az egyház is. Ezt joggal rótta fel az egyháznak az egyháztól elszakadt, sőt vele szembefordult, vallásellenessé lett propaganda. 6. Az elmondottak csak egyes általános utalásokkal és vázlatosan mutattak rá arra, hogy az ember testi alkata és lelki-szellemi felépítettsége szerint is milyen összetett, szövevényes („komplex") lény. Mindez hozzátartozik egyén voltához, sőt jórészt ez teszi őt „egyéniséggé". A modern genetikai tudományok, köztük az örökléstan tanúskodnak arról, hogy minden ember nemcsak testi alkata, hanem lelki-szellemi karaktere tekintetében is mennyit örökölt elődeitől. Mindezt még jelentős mértékben alakítja a mindekori „környezet", amelybe mint családi és társadalmi közösségbe beleszületünk. Sokan úgy tekintik az embert, mint aki beíratlan, tiszta fehér lappal születik, s ezt magának saját elhatározása szülte cselekedetekkel kell élete folyamán mintegy teleírnia, hogy kiteljék belőle nemcsak egyénisége, jelleme, hanem életsorsa is. így gondolják sokan az embert alaptermészete szerint jónak, és úgy vélik, hogy az alaptermészete szerint jó embert külső tényezők, elsősorban környezete rontja meg. Viszont főként az örökléstudomány derítette ki és mutatta ki, hogy testi-szellemi lényünkben mennyi az örökség, amely adott esetben „terheltséggé" válik. Ez azután az ember életsorsát sok vonatkozásban károsan befolyásolja olyannyira, hogy akarati elhatározásunkat egyes esetekben végképp a „rossz" irányába sodorja. De nem elégedhetünk meg és nem is elégszünk meg annak a felismerésével, hogy a deformált akarat károsítja, sőt tönkreteheti az egyént, és mint közösségformáló tényező antiszociálissá teszi az embert. A nevelés egyéni körben igyekszik az ember egyénisé34