Gyapay Gábor: A Budapesti Evangélikus Gimnázium. Budapest 1989. (Iskolák a múltból)

Szellemi virágzás, nehezedő körülmények (1924-1952)

Szellemi virágzás, nehezedő körülmények (1924-1952) A külső körülmények 1920 után alapvetően kedvezőtlenül alakultak. A legnagyobb csapás Trianon volt, hisz egy nagy komplex egységet földarabolt, a régi kapcsolatokat szétszabdalta, egymással ellenséges utódállamokat hozott létre. A magyar értelmiség az utódállamok területéről részben elmenekült, így családi és művelődési kapcsolatok szakadtak szét, a szerves fejlődés számos területen megszakadt. Ehhez járult a nagy átrendeződéssel együtt járó nyomor, gazdasági hanyatlás. Rövid konszolidációs folyamat után viszont a nagy világgazdasági válság következett be, ami ismét eddig nem látott nehézségeket eredményezett. A válság feloldódása után, a harmincas évek végén gazdasági fellendülés bontakozott ki, de ez már a háborús konjunktúra következménye volt, és súlyos politikai kérdések tornyozódását jelentette. Az állampolgári egyenjogúság fokozatosan felszámolódott, majd az ország a második világháború viharába került. Mindezek az oktatás területén is éreztették hatásukat mind személyi, mind szellemi téren. A tanárok létszáma a megcsonkított országban felduzzadt, sőt a Klebelsberg-politika következtében, amely Trianon rövid időn belüli revíziójára számítva, a valós igényeknél nagyobb számban képezte a pedagógusokat, a továbbiakban is nőtt. Másrészt a politikai érdeklődés