Gyapay Gábor: A Budapesti Evangélikus Gimnázium. Budapest 1989. (Iskolák a múltból)

Folyamatos fejlődés (1873-1924)

Véleménye igen határozott és önálló: „Az 1893. év után az egységes középiskola megvalósításának kérdése sokat foglalkoztatta a közvéleményt. ... E mozgalmak tehát nem felülről, az államkormányzatból indultak ki, hanem magából a középiskolából sarjadtak. Legnagyobb hatású és a legmélyebbre hatolt az a mozgalom, amely a mathematikai oktatás reformjára törekedett. Egyes iskolákban észrevétlenül, a régi formák között is megvalósult anélkül, hogy azt felülről elrendelték volna. ... Mi is — írta később — iskolánkban már 1902-ben — talán mint elsők országunkban — igyekeztünk a reform alapelveit megvalósítani. A középiskolai mathematikai anyagot alaposan megrostáltuk, a fogalomalkotásra és gondolkodásra lényeges elemeket elválasztottuk a lényegtelenektől, az elsőket erősen kidomborítottuk, az utóbbiakat minimumra szorítottuk, a több fokozatban tanított részeket egy fokozatba vontuk össze, az egymástól elszigetelt részeket egységes nézőpontnak rendeltük alá, a formális anyagot ábrázolásokkal és gyakorlati alkalmazásokkal kapcsoltuk. ... így... annyi időt nyertünk..., hogy... bevezettük a koordináta rendszerekben való ábrázolásokat, az analitikai geometria és az infinitezimális számítások elemeit, a függvényfogalmat pedig tanításunk középpontjába állítottuk. ... Ugyanakkor egy másik mozgalom is keletkezett, amely a fizika tanításának megújhodását tűzte ki célul. ... Mi is felismertük nagy nevelő értékét és amikor 1904-ben átköltöztünk új épületünkbe, minden erőnkkel azon voltunk, hogy a fizikai gyakorlatokat lehetőleg tökéletes alapjukban megvalósíthassuk. ... 1906-tól más reformbizottságok is keletkeztek... Ezek a reformok tehát egészen más irányúak és célzatúak voltak... Ezek a középiskoláknak a talajából fakadtak és önmaguktól, mint természetes fejlődési eredmények alakultak ki. Nem alapultak általános nagy világfelfogásbeli elveken, sem a társadalmi egyesületeknek, vagy érdekköröknek jelszavain és önös érdekein, hanem alapultak az embernevelésnek ősi, másra vissza nem vezethető alapfogalmain, az egyes tudományágakban rejlő és gondolati elemeken. E reformmozgalmakban a humánus és a természettudományi műveltség közötti különbség teljesen elenyészett. Az egységes középiskolának gondolata valójában az Országos Középiskolai Tanáregyesület e reformmozgalmaiban izmosodott meg. A tanárság ránevelődött a gondolatra, hogy a középiskola igazi problémáit egészen másban kell keresni, mint a humánus és természettudományi műveltség jelszavaiban. ...