Fabiny Tibor (szerk.): Tanulmányok a lutheri reformáció történetéből. Bp. 1984.
Teológia és kegyesség - Ferenczi Ilona: A lutheri liturgia hatása 16—17. századi istentiszteleti rendünkre és annak nyomai századunkban
„Végül az egyházi zene stílusbeli problémájáról: a zene, amely a liturgiát akarja szolgálni és kifejezésre juttatni, nem használhat olyan zenei nyelvet, amelyik szubjektív érzelmekkel és zenén kívüli jelentéstartalommal van felruházva. Minél közelebb marad a nyelvezete a zenei őselemekhez, annál inkább megfelel arra, hogy a liturgiának a személyest fölülmúló Isten-dicséretét és Krisztus-dicséretét zenei eszközökkel megvalósítsa. Ezzel egy új, második normarendszer alakul ki, amely a művészi érték- tartalom elsőségét korlátozza és részben hatálytalanítja: művészileg magasan álló művek bizonyos körülmények között az egyházi zene skáláján egészen alulra rangsorolhatók. (Kétségtelen, hogy ezt a mondatot nem lehet megfordítani .. .)”16 Az egyszerű liturgikus zenei stílust megtestesítő gregorián zenének csak egy-egy darabja bukkan fel újabb énekeskönyveinkben, azok is általában megváltoztatott formában (a himnuszokból átalakított gyülekezeti énekek), jóllehet a 16—17. században magyar nyelvre átültetett gregorián dallamok többsége méltónak bizonyulna arra, hogy a gyülekezetek vagy kisebb csoportok liturgikus életét gazdagítsák. (Különösen az esti istentiszteleteket lehetne például Huszár Gál vespera-rendjével színezni.) Mindamellett az a legszükségesebb, hogy az istentiszteletre szánt liturgikus zene — legyen az gyülekezeti ének vagy hangszeres zene — Isten dicsőségét szolgálja, olyan módon, ahogy ezt Barilier is megfogalmazza: „Azt az elvet képviseljük, hogy amit Istenért teszünk, jónak kell lenni, és amit Istennek áldozatul viszünk, olyan szépnek kell lenni, amennyire csak lehetséges .. .”17 Jegyzetek 1 Luther istentiszteleti rendjének ismertetését, a német misével és további két korabeli liturgikus renddel való összevetését 1. A. Boes: Die reformatorischen Gottesdienste in der Wittenberger Pfarrkirche von 1523 an (Jahrbuch für Liturgik und Hymnologie 4 (1958/59), 1—40). 2 Luther csak a karácsonyi és a pünkösdi sequentia éneklését engedélyezte. 3 Boés i. m. 13 — 17. 4 Vö. Jánossy L.: Az evangélikus liturgia megújhodása történeti és elvi alapon (Bp. 1932. 86). 5 Az énekek egész évre szóló táblázatba foglalását lásd az említett Boés- tanulmányban: az eredeti szerint Tafel 1 és Tafel 2, átírásban a kötet végén, a függelékben. 6 Jánossy i. m. 94. 7 97
