Fabiny Tibor (szerk.): Tanulmányok a lutheri reformáció történetéből. Bp. 1984.

Teológia és kegyesség - Zsigmondy Árpádné Kozma Évamária: Adalékok a magyarországi kegyességi gyakorlathoz a reformációt követő időkből

12 Részletesen lásd Borsa Gedeon: Ismeretlen Manlius-naptár (Magyar Könyvszemle 1955. 116).

13 A város életében nagy nyugtalanságot kavaró naptárkérdéshez kapcsolódóan gyorsan együtt kinyomtatott ó- és új-naptár a jól eladható kalendáriumformát kereső üzletemberi magatartás mellett — a nyomdász ljubljanai tapasztalatai ismeretében — útmutató állásfoglalás is lehetett a kétféle naptár együttes figyelembevételének lehetőségére. Itt talán szabad feltételezni a hit szempontjából közömbös, adiaforon kérdésekben hajlékony augusztinuszi— lutheri magatartás megnyilvánulását. (A nagyszombati római katolikus naptárak a pápa és a király iránti engedelmesség jegyében csak az új-naptárt közük.)

14 Hazánkban ekkor a lutheri reformációt követő gyülekezetek és lelkészeik a hitvallási kérdésektől eltekintve jogi és anyagi vonatkozásban elismerték a püspökök hagyományos igényeit Luthernak Isten két birodalmáról szóló tanítása értelmében. L. Sólyom Jenő teológiai előadásairól készült kéziratos jegyzet.

is Payr Sándor: A soproni evangélikus egyházközség története I. (Sopron 1917. 139-161).

16 Lásd 12. jegyzet 117.

17 Meg kell említeni a teljesség kedvéért, hogy számos unikum töredéke került elő kötéstáblákból, így nem egy naptár is, pl. RMNy 520 és magyarázata ugyanott.

18 A versszámozás ekkor még nem terjedt el, bár Robert Estienne párizsi nyomdász 1551-ben készítette el, tovább tagolva a 13. századból származó fejezetbeosztást.

19 RMNy 881.

20 Róla bővebben Thieme, Ulrich — Becker, Felix: Allgemeines Lexikon der bildenden Künste von der Antike bis zur Gegenwart (Leipzig 1909. Bd. 3. 193-195).

21 Soltész Zoltánná: Hans Sebald Bekam metszeteinek útmutatása egy XVI. századi csonka perikópás könyv meghatározásánál (Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve 1959. 191). — Uő.: A magyarországi könyvdíszítés a XVI. században (Bp. 1961. 60—61). — Borsa G.: Die Illustrationen der ältesten ungarischen Perikopenbücher 3. {Gutenberg-Jahrbuch 1981. 229, 232).

22 Die deutsche Buchillustration in der ersten Hälfte des 16. Jahrhunderts (Hrsg. Max Geisberg, München 1932. 2. Folge. Heft. 9. Nr. 907 — 1171).

23 Pauli, Gustav: Hans Sebald Beham. Ein kritisches Verzeichnis seiner Kupferstiche, Radierungen und Holzschnitte (Baden-Baden 1974. Studien zur deutschen Kulturgeschichte Bd. 33, 134, 246, 480). — A Mózes első könyvéhez készültek leírása: 276—304.; az újszövetségiek: 304—319.

24 Pauli: i. m. 10-11.

25 Soltész Zoltánné: A magyarországi könyvdíszítés a XVI. században (Bp. 1961. 16).

26 Badalic, Josip: Jugoslavia usque ad annum MDC.

(Aureliae Aquensis 1959. Nr. 192).

27 RMNy 552, 553, 554.

82