Fabiny Tibor (szerk.): Tanulmányok a lutheri reformáció történetéből. Bp. 1984.

Teológia és kegyesség - Zsigmondy Árpádné Kozma Évamária: Adalékok a magyarországi kegyességi gyakorlathoz a reformációt követő időkből

esztendő által való evangéliomokat az epistolákkal és imádságokkal egyetembe, kit régen Kolozsvárat nyomtattak volt, ismét újonnan az bécsi könyvárosok kértére kinyomtatnám, Nagyságodnak ajánlanám. Az én munkám noha kicsiny könyvecske, de az benne foglaltatott igék, örök idvösségnek épületére valók. És noha kisebb, annyival inkább könyebben mindenütt vélek hordozhattyák az úton járók is. És akik sok szót elméjekben nem foglalhatnak, akárcsak így rövideden minden vasárnap tanulgassák meg azokat, az miről sok helyen az hívek prédikációkat hallgatnak. Erre is igen hasznos, hogy minek előtte az közönséges gyülekezetben elmennének a hívek, az előtt egynéhányszor akárcsak textus és betű szerint olvassák meg azt, amiről prédikáció fog lenni, és innét tanulják meg azt is, mint imádkozzanak, hogy Isten azok szerint építse fel őket.”34 Mantskovit Bálint tehát jól kézbe vehető formában akarta újból kiadni az evangéliumokat és episztolákat. Gondol az „útonjárókra” is; nemcsak a tanult embereket tartja szem előtt, hanem „a sok szót elméjükben foglalni nem tudókat” is; a tudatos igehallgatásra buzdít, a vasárnapi prédikáció alapigéjének előzetes megismerésére. A bibliai textusokhoz kapcsolódóan imádságokat is közöl, amivel segítséget kíván nyújtani az önálló imádkozáshoz.35 A bécsi könyvárus, aki a perikópás könyv kiadását kéri, Erhard Hiller.36

A második perikópáskönyv-kiadás, amelynek előszavából idézünk, 1616-ban jelent meg Bártfán,37 Klöz Jakab nyomdájában. A nyomdász Kassa város főbírájához és tanácsához intézett ajánlásában megindokolja ennek a korábbi kiadásokhoz képest maga fordította magyarázatokkal bővített perikópás könyvnek a közreadását. Ezeket ugyanis | igen fontosnak tartotta, mert sokan ...” csak az históriát olvassák belőle értelem és tanulság nélkül. Annak okáért... magyarra fordítottam egy fő tudós embernek, tudniillik M [agister] Georgius Tilenusnak német írásából, ki Silésiában fő helyen Plébános volt: ki jóllehet ez summáriomokat és tanulságokat csak az ő háza népének és ott az helyben tanuló gyermekeknek kedvéért írta vala, de azután mások is megszeretvén, Sidóul, Görögül, Deákul és Németül kinyomtatták.”38 A bibliamagyarázatok készítője aligha lehetett a költőként is ismert azonos nevű sziléziai hercegi tanácsos39. Sokkal inkább a lutheránus teológus Nathanael Tilesius von Tilenau írhatta. Neki ismeretesek többek között a vasárnapi és ünnepi evangéliumokra írt magyarázatai.40 A Klöz Jakab által emlegetett négy nyelvre fordított műnek azonban nem sikerült nyomára akadni, bár is77