Fabiny Tibor (szerk.): Tanulmányok a lutheri reformáció történetéből. Bp. 1984.
Teológia és kegyesség - Zsigmondy Árpádné Kozma Évamária: Adalékok a magyarországi kegyességi gyakorlathoz a reformációt követő időkből
Ez az első nyomtatásban is megjelent magyar nyelvű orvosi mű szövegében is kifejezetten keresztyén jellegű, még imádságokat és énekeket is közöl. A Beham-metszetek Magyarországon használatos változatai közül a Manlius-nyomda készletében található összesen ötven tagból álló sorozatból ízelítőül bemutatunk néhányat. (Méretük 30x30 mm.) A képecs- kesor elejére sorolt két keretben közölt képet — a bölcsek látogatását a kisded Jézusnál és az ítéletre megjelenő Jézus Krisztus képét — a nyomdász által a többi képnél is szívesen alkalmazott keretben mutatom be (2. és 3. ábra). A Jézus életét illusztráló képek (4—9. ábráig) után Pünkösd (10. ábra), majd a csodatevő (11—14. ábra) és a tanító Jézust (15. ábra) bemutató képek következnek. A Jézus példázataihoz tartozó illusztrációk (16—19. ábra) sorát kiegészíti még a naptárban (1. ábra) található szálka és gerenda, valamint a keskeny út — szoros kapu hasonlatának képe. A gazdag és Lázár (19. ábra), valamint a Jézus Krisztus megkísérlését ábrázoló kép (5. ábra) is naivan vall a fametsző és vele együtt kora gondolatvilágáról.29 Ezeket a kis méretű képeket legelterjedtebben a perikópás könyvek alkalmazzák.30 A perikópás könyvek a vasárnapok és ünnepek hagyományos evangéliumi és levélbeli szentigéit gyűjtik kötetbe. Évszázados használat után népnyelvű fordításaik — megelőzve a nemzeti bibliafordításokat — még a könyvnyomtatás előtt elterjedtek. Gyakran egészültek ki imádságokkal, rövidebb-hosszabb magyarázatokkal vagy egyéb miserészlettel.3! a könyvnyomtatás feltalálásával és nem utolsósorban a reformáció hatására még elterjedtebbé váltak. Magyarországon is számos kiadásukkal találkozhatunk 1550-től.32 A jelen tanulmány már terjedelmi okoknál fogva sem foglalkozhatik a hazai perikópás könyvek kiadványtörténetével. Már témája miatt is inkább a műfaj 16—17. századi kiadványainak céljait kívánja az olvasó elé tárni. Választ keres arra, hogy milyen szükségleteket elégítettek ki ezek a művek, és milyen szerepük volt a kor kegyességi életében. A felvetett kérdések megválaszolására legalkalmasabbak maguk a kiadványok, közelebbről a bennük közölt ajánlások és előszavak. Az első ilyen kiadás, amely tartalmaz előszót, 1581—82-ben jelent meg Detrekőn.33 Mantskovit Bálint, aki Bornemisza Péter, majd utóbb a Károlyi-biblia nyomdásza, így ír a kiadvány céljáról Pálffy Katalinnak, Krusit János liptói főispán özvegyének címzett ajánlásában: „... Én is egy kicsinyből szolgálni akarék Nagyságodnak, ezből: hogy az 76
