Fabiny Tibor (szerk.): Tanulmányok a lutheri reformáció történetéből. Bp. 1984.

Reformáció és művelődés - Dömötör Ákos: Hazai Luther-mondáink

131—132., 188.; Török J. 1889, 145—147.; Koren P. 1898, 47.; Szeberé- nyi L. Zs. 1900, 102—103.; Varsányi M. 1938, 363—364. 22. Luther svájci diákokkal beszélget (Gruppe 83): Doleschall, E. A. 1884, 73—76.; GyurátzF. 1888, 119—120.; Farkas G. 1889,95—98.; Varsányi M. 1938, 143—144. 23. Luther cellája Erfurtban (Gruppe 97): Masznyik E. 1887, 22. 24. Altensteini Luther-tö/gy (Gruppe 102): Masznyik E. 1887, 156— 157. 25. Luther a hattyúval (Gruppe 119): Masznyik E. 1887, 4., 75. 26. A pápa Antikrisztus (Gruppe 121): Masznyik E. 1887, 35.; GyurátzF. 1888, 68.; Farkas G. 1889, 60.; Varsányi M. 1938, 209. 27. Luther egy nyulat ment meg a kutyáktól (Gruppe 131): Masznyik E. 1887, 163.; Farkas G. 1889, 76.; Szeberényi L. Zs. 1900, 55—56.; Varsányi M. 1938, 126—127. 28. A reformáció megjóslása (Gruppe 140): Virág J. 1937, 13., 23. 29. Bölcs Frigyes sejtelmes álma (Gruppe 141): Varsányi M. 1938, 50—51. 30. Az ei/enbergi csaló Mária-kép (Gruppe 168; Rehermann 514, num. 2): Virág J. 1937, 10—11.; Szabó L. 1982, 152, num. 68. 31. Me- lanchton fájlalja Luther halálát (Gruppe 225): Koren P. 1898, 43., 47— 48. 32. Ördögi apa (Gruppe 249): Damiani, G. F. 1716, 4—5.; Szabó J. 1936, 41. 33. Gyilkos apa (Gruppe 250): Szabó J. 1936, 40. 34. Luther halála, felrepülő ostya (Gruppe 258): Varsányi M. 1938, 398. Legtöbb változatban (18 szöveg) a villámélményről szóló mondatípus két redakciója (Gruppe 3a -f b) fordul elő. Luther életének egyéb mon­dái (Luther születése, Luther mint gyermek) megközelítőleg 5—17 ver­zióban bukkannak fel a 19—20. századi evangélikus biográfiákban. A wartburgi tartózkodással kapcsolatos mondatípusok (Gruppe 31. és 32. sz.) több mint 10—10 változatban vannak képviselve. Luther ördög­gel való találkozásáról szóló mondák (Gruppe 45b, 46, Alsheimer 40. sz., Rehermann 32. sz.) összesen 15 változatban ismeretesek a magyar evangélikus történeti elbeszélésanyagban. Ebből az a következtetés vonható le, hogy a hazai Luther-monda- hagyománynak lényegében két magva van: ennek a mondaciklusnak egyik központját azok a romantikus történetek képezik, amelyek a kö­zépkori legendákkal állíthatók párhuzamba. A másik központ ebben a történeti elbeszélő hagyományban az ördögelbeszélések csoportja: ez a típuscsalád a néphiedelmekkel tart szoros kapcsolatot. A hazai evangé­likus mondahagyomány a német Luther-mondaciklusnak a csomópontjait őrizte meg. A magyar Luther-mondák tömegesen a 19. században fordulnak elő, tehát a protestantizmusnak nyugatról kelet felé irányuló kulturális ha­332

Next

/
Oldalképek
Tartalom