Fabiny Tibor (szerk.): Tanulmányok a lutheri reformáció történetéből. Bp. 1984.
Reformáció és művelődés - P. Eőry Vilma: Erős vár a mi Istenünk... (Luther Ein feste Burg... című énekének történeti és stilisztikai áttekintése a magyar zsoltárirodalomban
datot tartalmaz, csak a másodikban van kettő). A hosszú mondatok pedig hozzájárulnak az ének szövegének lassú tempójához, elnyújtottságá- hoz, a későbbi feszesebb tempójú, rövidebb mondatokból álló változatokkal szemben. „[...] nyilvánvaló: [...] sokkal elmélyülőbb, aprólékosabb, de ugyanakkor szélesebb horizontú és átfogóbb nyelvi—stilisztikai, fordításelméleti és — korántsem utolsósorban — pszichológiai elemzés kellene ahhoz, hogy abból a folyamatból, amely egy szellemi terméknek egyik nyelvről a másikra való átültetését [...], szövegének kialakulását jelenti, valamit is meg tudjunk érteni és értetni” — mondja B. Lőrinczy Éva az új magyar protestáns bibliafordítás elemzése kapcsán.34 Hasonló a helyzet az Erős vár magyar fordításainak az elemzésével is. Csupán arra van már helyünk, hogy az ének címként is használatos kezdősorának változatain végigtekintsünk. Az első fordítás kezdősora Huszár Gál énekeskönyvében: ERoß Varunc nekünk azl\ten. Úgy tűnik, hogy Luther kezdő képének magyarra fordítása az első változat készítőjének saját leleménye, és azt mutatja, hogy jónak kellett lennie a föltételezett latin nyelvű közvetítő szövegnek, ha ezt a metaforát is ilyen híven visszaadta. A 16. század első felében több fordítás is készült a 46. zsoltárból, feltételezhető lenne, hogy valamelyik hasonló kezdő képet alkalmaz, de sem a Döbrentei Kódex-beli (Isten mi hiedelmonk ees erőnk — 1508), sem a Keszthelyi Kódex-beli (I\ten my \egedelmenk hyedelmenk, es erwnk — 1522), sem a Kulcsár Kódex-beli (Isten my \eegdelmenk hyedelmenk es eerenk — 1539) nem tartalmaz hasonló képet, legföljebb az erő szó szereplése lehetett hatással az ének kezdősorának megformálásában. Ez is marad meg a variánsokban egészen a múlt század közepéig, ezt a megoldást tartja a hagyományosnak még 1909—10-ben is Vietórisz József, bár az eredetihez való ragaszkodás tekintetében jobbnak találja az újabb megoldásokat.35 Ezek az újabb fordítások Erős vár a mi Istenünk (pl. Ze len kánál, Székácsnál), illetve Erős várunk az Úristen (pl. Sátha Károlynál, Kovács Sándornál, Varga Mártonnál, Vietórisz Józsefnél) kezdetűek. Az eredetivel összevetve egyik kezdősor sem teljesen pontos. Az újabb változatokban a mi birtokos jelző sokkal hangsúlyosabb, mint a német eredeti unser-je, annál is inkább, mert a birtokos személyrag a magyarban már úgyis jelzi a birtokviszonyt (Istenünk). A tulajdonképpeni pontos fordítás így hangzana: Erős vár az Istenünk, de ritmikailag ez természetesen nem felelne meg (egészen jó próbálkozás Traeger Ernőé: Isten nekünk erős várunk). És ahogy a hagyomány elfogadottá tette az első 276
