Fabiny Tibor (szerk.): Tanulmányok a lutheri reformáció történetéből. Bp. 1984.

Luther és a reformátorok - Szász János: Dávid Ferenc és a lutheri reformáció

Néhány életrajzi adat javítása

1545 januárjából való az első hiteles adat Dávid Ferenc életéből, amikor beírják nevét a „Studium Coronenses” néven szervezett brassói felsőbb iskola anyakönyvébe. Binder Pál közölte az adatot, és vele kérdésessé tette gyulafehérvári káptalani tanulmányait és katolikus pap voltát. Sokkal valószínűbb, hogy tanulmányait az otthoni városi iskolában kezdte, és már itt Luther-követővé válik az 1540-es évek elején.7 Szülővárosából ment egyenesen Brassóba, a szépen fejlődő erdélyi reformáció új főiskolájára.

Az a tény, hogy a „kincses városban” született, meghatározó volt Dávid Ferenc egész életére. Kolozsvárt fekvése, fejlődő ipara és kereskedelme Erdély legfontosabb városai közé emelte. Lakossága szász és magyar volt, mindkét nép szellemi kincsestárának örököse. Közigazgatásilag kívül esett a szász universitás területén, így mentesült annak anyagi és szellemi felsőbbségétől. Fejlődése egyedi. Anyagi jólétére magasfokú reneszánsz polgári műveltség épült. Sokat adtak iskolájukra, szívós munkával teremtették meg jólétük és műveltségük feltételeit, és a dolgok lényegét a forrásokig visszakutatva akarták megtalálni és megérteni. Értékelték az egyént. Ez a gondolkodásmód (amelynek kőemlékeiből és művészeti tanúiból sokat láthatunk ma is, és amely kiváló értékeket adott a magyar szellemi életnek) alkalmassá tette a város polgárait a „sola fide” befogadására. A közgondolkozás alakulása kitapintható. 1521-ben — híven a régi hagyományokhoz — Jakab plébános végrendeletét a pápához terjesztik jóváhagyásra.8 Tíz évvel később azért idézik a főbírót János király elé, mert Kolozsvár megtagadta a püspöki tized fizetését.9 A korszakról és az átalakulásról árulkodik az a tény is, hogy a város utolsó katolikus plébánosa, Wolphard Adrián, humanista műveltségű főpap, tudós pedagógus, Janus Pannonius fiológiai hitelességű kiadója, hivő, de toleráns teológus.10 Utódjának FTeltai Gáspárt hívta meg a város, a wittembergi tanultságú reformált lelkészt, a 16. századi magyar szellemi élet és a magyar reformáció kiváló egyéniségét. FTeltai plébános- sága idején alakul át a város humanista, toleráns szellemisége evangéliumi hitté.

Az átalakulás eszmélődő és öntudatosodó részese a tizenhét-tizenkilenc éves Hertel Ferenc. Minthogy ez az életkor minden iránt fogékony, feltételezhető, hogy az új hittel való találkozás élményét a fiatalság tudásvágya még élőbbé és gazdagabbá tette. Kolozsvárról a reneszánsz-hu152