Fabiny Tibor (szerk.): Tanulmányok a lutheri reformáció történetéből. Bp. 1984.
Luther és a reformátorok - Szász János: Dávid Ferenc és a lutheri reformáció
manista emberbecsülést, a célratörő kutatásvágyat és a frissen szerzett evangéliumi hit éltető melegét vitte magával Brassóba. A brassói iskola, Honterus lelki és szellemi irányítása alatt11 az egyetemek alsóbb (artista) tagozatának megfelelő iskolatípust képviselt. Az első volt Erdélyben, amelyik ilyen magas szinten oktatott. A teológia mellett szorgalmazta a jogi, az irodalmi, a számtani és a természettudományos ismeretszerzést is, mint azt a főiskola könyvtárának korabeli jegyzéke és a brassói nyomda gazdag tankönyvsorozata is igazolja.12 Még egy tény befolyásolhatta Dávid Ferencet Brassóban. Ennek megértéséhez tudni kell, hogy a reformáció irányai nem kész dogmarendszerekkel kezdték pályafutásukat. Adva volt a reneszánsz gondolkodás és kritika által előkészített talaj. A reformátorok egyik vagy másik vallási tévedés ellen lépnek fel, és a javítás során új tartalommal telik meg a régi hit. Sokszor annyira észrevétlenül, hogy az átlag hivő csak akkor észleli a változást, ha egy képrombolás alkalmával vagy kolostor szétugrasztá- sakor emocionális robbanás történik. Egyébként keverednek a reformá- ciós gondolatok és a hozzájuk idomulni tudó katolikus hagyományok. Csak évek, sőt évtizedek teltével jegecesednek ki az egyes reformátorok tanítása köré a különböző protestáns hitrendszerek, kialakulnak a különböző felekezetek. A viták először Róma ellen folynak, később a protestáns felekezetek között is. A dogmatizálódás előtt igen gyakran előfordul, hogy valamelyik reformált közösségben a másik irány téziseiből is vesznek át, és ezt vette észre Erich Roth az erdélyi reformációban.13 Kimutatja, hogy Honterus, aki Baselben is járt, megpróbálta összekapcsolni a wittenbergi és a svájci reformációt. A szebeni vezetésű és Wittenberg- hez hűségesebb vonal mellett teremtett egy brassói, Svájcra is ügyelő, liberálisabb irányzatot, amelyet csak halála után, a század második felében szorít vissza Nagyszeben. A fiatal studens találkozott ezzel a szellemmel. Rájöhetett arra, hogy a reformált irányzatokon belül is lehetnek különböző nézetek, és azok vitatkozhatnak egymással. Egymás nézetét tehát tisztelni kell, a felbukkanó vallásos gondolatokat meg kell vizsgálni, és a jót megtartani. Az Album Oltardinum néven ismert 16. századi szász krónika egyértelműen bizonyítja, hogy Dávid Ferenc 1548-ban utazott külföldre.14 A brassói tanulás és ez az adat lehetetlenné teszi azt a feltevést, amely szerint kétszer iratkozott volna Wittenbergbe és járt volna Odera-Frank- furtban.15 153
