Kemény Lajos – Gyimesy Károly: Evangélikus templomok. Budapest 1944.

I. RÉSZ. A TEMPLOM.

A ravennai San Vitaié. VI. sz. (Wasmuth.) A velencei San Marco. XI. sz. (Mothes.) Evangélikus Templomok 4 49 misztikus és az érzelemre hat, mégpedig misztikus lelki hatást igyekszik kiváltani, pressiot gyakorol a lélekre. Parancsoló, szigorú, hierarchikus merevsége a stílusformákban, az emberfeletti, sokszorosan nagyszabású, merev és szigorú tekintetű Krisztus ábrázolásai a mozaikokon ezt a hatást tükrözik. A keleti centrális elrendezés a négyzetes kockaalakzatban is mutatkozik a torony temp lomoknál a khaldeai Babiloniában, de méginkább később a khaldeai templomokban. A sziriai esoai templom alaprajza nyolcszögü és már kupolás. Kupolás a hasrai templom is. Amint azt az ókori római templomépítészetnél is láttuk, a Pantheonnál a kupola már nemcsak ismeretes, de kifejlett és nagyszabású volt. Centrális jellegű templomok a S. Costanzia az V. századból. Nagy Konstantinus leánya, Constantia építtette. Jellegzetessége a kettős oszlopok. Itt már látjuk a kupola alatt a dob alakjáról tambur-nak nevezett kör alakú falat, mely azonban nem a templom fala, hanem a templom fala felett a kupolát tartó körfal . A S. Stefano Rotondó Rómában, melv mint a neve is mutatja, teljesen köralakú alaprajzon épült templom kupolával. Sajátossága, hogy a kupoláját oszlopok tartják. A Hagia Sophia belseje. Konstantinápoly. (Wasmuth.)