Kemény Lajos – Gyimesy Károly: Evangélikus templomok. Budapest 1944.

I. RÉSZ. A TEMPLOM.

Bogács (Kis-Küküllő vmj. A templom nyugati kapuja és a négyzetes hajó fölé lőrésesfalú védőemeletet húztak. Ezzel a tetőfelületeket annyira megemelték, hogy az eredetileg magasan kiemelkedő torony nagyrészét eltakarták. A templomerőd legerősebb védmüvévé a tornyot építették ki, sátor sisakja alatt körülfutó fagyámokon nyugvó fagalériával látták el- A templom nyugati kapuját csapóráccsal szerelték fel, a csapórács hornyai a kaput közrevevő támpillérek felületén még jól megfigyelhetők. A templomot egyszerű, szabálytalan ovális idomú várfallal övezték, melyhez védőtornyot nem építettek, csak a kapuépület volt valamelyest toronyszerűén kialakítva csapóráccsal és erős tölgyfaszárnyakkal elzárható kapunyílással. A várfal belső oldalához kamrákat építettek hozzá, itt tartja ma is a község lakossága terményeit és élelmétEzzel az erdélyi szászterületek nevezetesebb és típustalkotó középkori evangélikus templomainak ismertetését befejeztük. Hátra vannak még a felvidéki, különösen Gömör megye felső részén álló középkori templomaink, melyek, tekintve csekély számukat és azt, hogy építészettörténetünkben kellően még nincsenek méltatva, nem adnak kerek egész képet a terület középkori építészetének fejlődéséről. Bogács. A templom déli kapuja Felvidéki románkori vagy koragótikus templomainkat a Magyarországon elterjedt egyhajós elrendezésűek közé kell sorolnunk- A rendszerint laposmennyezetü hajóhoz kelet felől diadalívvel csatlakozik az egyenes záródású keresztboltozattal fedett szentély. Ha tornyot alkalmaztak, azt a hajó nyugati oldala közepén négyzetes alakúra építették. A sekrestye rendesen dongaboltozatos hosszúkás helyiség a szentély északi oldalán. A világítást keskeny kies befelé táguló félkörös vagy nyomott csúcsíves ablakok szolgáltatják a hajó és szentély déli falában- A főbejárat tagozott keretű kapu formájában a déli oldalon nyílik, néha később eléje épített előcsarnokból. Bogács. A templom alaprajza