Kemény Lajos – Gyimesy Károly: Evangélikus templomok. Budapest 1944.

I. RÉSZ. A TEMPLOM.

Az egyszerű toronynélküli típust a nógrádmegyei Ktrejalva és a gömörmegyei Kraszkó evangélikus temploma képviseli* Ez utóbbi hajóját karzatokkal teljesen beépítették, ami azért nagy kár, mert a freskók feltárását lehetetlenné teszik- A hajóban csak keleti, a diadalívet befoglaló falának freskóit hámozták ki a mészréteg alól. Ezeken festett keretbe foglalva a diadalívtől jobbra Szent Mihály szárnyas, holtakat mérlegelő alakját, balra pedig a köpenyeges Máriát lehet jól felismerni. A hajó falképeinél művészi érték tekintetében kisebb jelentőségűek a szentély falait elborító freskók, melyek apostolokat ábrázolnak jelvényeikkel együtt. A kraszkói templom nevezetessége, hogy kívül is freskókkal volt borítva, de közülük a szentély keleti falán ma már csak egy ülő nő alakja ismerhető fel. A rimabrézói evangélikus templom akraszkóitól annyiban különbözik, hogy nyugati oldalán négyzetes törzsű torony emelkedik és előcsarnok van a déli bejárata előtt. Régi freskóit csak a szentélyben tárták fel, melyek több sávban Jézus életéből vett jeleneteket ábrázolnak. Asszony falva (Nagy-Küküllő vmj. Asszonyfalva» A templomeröd alaprajza A keresztboltozat bordái és süvegei is festve vannak, a keleti háromszögidomú süvegen pedig széleskeretü körben Krisztus áldó alakja látható, erősen megrongált állapotban- A festmények kora a XV- századra tehető. Kiette evangélikus temploma tulajdonképpen a toronynélküli típushoz tartozik. Tornyát később építették. A hajóhoz csúcsíves diadalívvel csatlakozik a szentély, mely a típustól eltérően egyszerű dongaboltozattal van fedve. Gróh szerint ez a boltozat újabb eredetű, amikor 1637 után a templomot restaurálták, készült el- A hajóban festésnek nyoma látszik, azonban összefüggő freskók csak a szentély falain maradtak meg és különféle szenteket ábrázolnak. A hajó famennyezetét szintén 1634-ben készítették és figyelemreméltó magyar motívumokkal festették teleA virágzó gótika nem sokat változtatott a románkori, illetőleg koragótikus templomalaprajzon, csak a szentélyt nyújtotta meg kissé és zárta le a nyolcszög felével- Érdekes, hogy még a félnyolcszögü szentélyzárásnál sem alkalmaztak támpillért, úgyhogy a gömöri gótikus falusi templomok e tekintetben némileg emlékeztetnek Aquila János XIV. századi muraközi (Mártonhely, Velemér, Bántornya, stb-) templomaira. A gótikus, egyhajós gömöri templom típusát a gecelfalvi evangélikus templom képviseli a maga teljességében. Hajója egykor síkmennyezetes lehetett, melyet csak a XVIII. században boltoztak be hevederek közé foglalt cseh boltozatokkal, amelyek miatt a falakat meg kellett vastagítani- A szentély csúcsíves diadalívvel kapcsolódik az átalakított hajóhoz. Hossza két keresztboltozatos szakaszra terjed- Ablakai csúcsívesek, egyszerű mérművekkel. A szentély déli oldalához, valamint délnyugati sarkához csak utólag építették a mai támpilléreket. A sekrestye dongaboltozatos, hosszúkás tér és a Evangélikus Templomok 11 161