Kemény Lajos – Gyimesy Károly: Evangélikus templomok. Budapest 1944.
I. RÉSZ. A TEMPLOM.
templomra gyűjtött összeget a hadikölcsönökbe fektetés útján. De aztán annál magasabbra nő a vágy országszerte a templom után. Csak a Türelmi Rendelet utáni lázias buzgósághoz hasonlítható az a lendület, amely a legutóbbi két évtizedben az evangélikus egyházban megfigyelhető. A bányai egyházkerület püspöke 1918-tól 1938-ig, szolgálatának első két évtizedében 30 templomot szentel fel. Ezek kétharmada a főváros környékén vagy éppen magában a fővárosban épült, s azóta még újabb öt templom épült az ország közepén. Amíg a Bányai Egyházkerületben ez a jellemző, addig a Dunántúliban inkább az, hogy a fiók- és leányegyházközségek építenek templomot, feltűnő számban a Balaton környékén. Hasonlót figyelhetünk meg a másik két egyházkerületben is. Például a Tiszaiban építészeti szempontból is figyelemreméltó templom épül Özd . fiókjaiban: Borsodnádasdon (1934) és a reformátusokkal közösen Somsálybányatelepen (1942), egyszerű, de művészi megoldással Putnokon (1939). A szórványbeli evangélikussággal való törődés fokozódásának felel meg, hogy jellegzetesen „szórványtemplomok" épülnek, tehát olyan községekben, ahol helyben kevés ugyan az evangélikus, de a lelkész gondozása alatt nagy terület áll. Ilyenek a nagyatádi (Somogy m., 1930), kisvárdai (Szabolcs m., 1931). Ahol az evangélikusság gyenge önmagában a templomépítésre és hasonlóképpen gyenge a reformátusság is, ott a legutóbbi években, a mult századi esetekhez hasonlóan közös evangélikus-református templom épül. Például Dorogon, Tapolcán 1936-ban, a már említett Somsálybányatelepen 1942-ben, Sümegen 1937-ben. Viszont ahol megerősödnek a gyülekezetek, ott elválnak egymástól. Így lett tisztára evangélikus az 1896-ban még protestánsnak épült szombathelyi templom. Tovább is megelégszenek a gyülekezetek szerényebb istentiszteleti helyiséggel ott, ahol még erősödniök kell. Egy nagy magtár, illetve egy lakóház átalakítása útján jut templomhoz a battonyai (Csanád m.) és a csillaghegyi (Pest m.). Az ország délkeleti szélén egy egyszerű terem is tud áldott szolgálati hely lenni a sepsiszentgyörgyi központú székelyföldi szórvány részére. Az új világháború sem akadályozza meg teljesen a templomépítést. 1940-ben fejezi be templomát az egri, 1941-ben az esztergomi gyülekezet. Épülőben van pl. Győrben a nádorvárosi, Budapest környékén a mátyásföldi. A győri második templom építése egyszersmind szemlélteti azt a szükségletet, amely másutt is égeti a nagyobb városok evangélikus gyülekezeteit, még ha nem is nagy a lélekszámuk, A városok kiterjedése egyre inkább arra ösztönzi őket, hogy ne a templom megnagyobbításával s ne csupán az istentiszteletek szaporításával biztosítsák a hívek számára az istentiszteleten való részvétel lehetőségét, hanem azzal is, hogy a város külső területein, egyelőre alkalmi helyiségekben, majd templomokban tartott istentiszteletekkel erősítsék őket az egyház és gyülekezet közösségében. A lendülettel együttjárt az arra való törekvés, hogy az új evangélikus templomok ne csak elegendő nagyok és korszerű stílusúak legyenek, hanem olyanok is, amelyek megfelelnek az evangélikus egyház istentiszteletének. Külön említésreméltó az 1938-ig elszakított Tornaija 1933ban épült evangélikus temploma. Modernsége, a padló emelkedése jól összefér a liturgikus követelmények érvényesítésével. Az »ú/« evangélikus templom keresésének történetéhez tartozik, hogy az az érdeklődés, amely az első világháború óta Luther Márton reformátor iránt feltűnő mértékű volt, s a lutheri reformáció elevenebb megbecsülése templomépítésünkre is hatott. Az 1932-ben épült szolnoki templom tornya a wittenbergi vártemplom tornyának formáját mutatja. Sándy Gyula pedig, 1940-ig 37 templom építője, az erős vár gondolatát viszi bele evangélikus templomterveibe, hol a torony bástyaszerüségével, bástyapárkányzatra emlékeztető díszítésével, hol az egész templomépület várszerű részleteivel; a gondolatot rendszerint megerősíti a bejáró fölé vagy a toronyra helyezett írással: Erős vár a mi Istenünk. 7 8 A Magyarországi Evangélikus Egyház hivatalosan is arra törekszik, hogy az ezután épülő evangélikus templomok ne csak »újak«, hanem jók is legyenek Az Egyházegyetem Egyházművészeti Tanácsot létesített, 1942-ben elrendelte ezen belül egy építészeti osztály felállítását, egyszersmind megállapította ez osztály szabályzatát. Minden új templom építésénél, kibővítésénél, műemlék helyreállításánál, változtatással járó tatarozásnál, berendezési tárgyak beszerzésénél ki kell kérni az Egyházművészeti Tanács építészeti osztályának tanácsait, be kell mutatni minden tervrajzot és műleírást. A gyülekezeti élettel kapcsolatos igények kielégítését célozzák azok a templomok, amelyek gyülekezeti teremmel kapcsolódva épülnek. Budapesten a kelenföldi templom befogadóképessége könnyen tágítható a melléépült gyülekezeti terem ajtajainak feltárásával, ezenkívül alatta is vannak helyiségek a gyülekezeti, egye-
