Kemény Lajos – Gyimesy Károly: Evangélikus templomok. Budapest 1944.

I. RÉSZ. A TEMPLOM.

rendeltek telkeket, templomokat, javadalmakat, most egyszerűen tovább is az egyház szolgálatában és javára hagyják azokat. A reformáció párhuzamosan nyeri meg a földesurakat és jobbágyaikat, a városok tanácsait és lakosságát. Nincs tehát szükség sem arra, hogy a patges fontolgatás, okoskodás nékül juttatják a templomokat az evangélikus egyház használatába. Azonban akkor, amikor mégis igazolják cselekvésüket, nem földesúri jogaikra hivatkoznak, hanem arra, hogy Isten rendeléséből kötelesek vigyázni az igaz istentiszteletre. rónusok elvegyék a római katolikus egyháztól, a római katolikus hitüektől a templomokat és átadják az evangélikus egyháznak, a gyülekezeteknek, sem pedig arra, hogy a jobbágyokat, mint olyanokat, megfosszák templomuktól. A patrónusok általában minden különleÉrthető, ha még inkább a városi tanácsok fejezik ki, miért fogadják be a reformációt, de ők sem a tartalmatlan, bármely vallás pártolására ráhúzható földesúri jogot emlegetik. Kétségtelen, hogy a XVI. században már elmosódott a különbség a földesuraság és a patronátus között, de erről a reformáció mit sem Brassó. Fekete templom