Kemény Lajos – Gyimesy Károly: Evangélikus templomok. Budapest 1944.
I. RÉSZ. A TEMPLOM.
franciák, de sötétebbek a kicsiny ablakok miatt. Az olasz gótika templomai hatalmas belső tereiket formálnak, mivel kevesebb a pillér. Az északi gótikában a lényeg a gótikus boltozás. Ezzel szemben Olaszországban egyszerű ke resztboltozatot alkalmaznak, sőt a firenzei Santa Croce-ban a fedélszék egészen nyitott. Az északi, különösen a francia gótika külső támpillérei külön rendszert alkotnak, az olasz gótikában megmarad a falhoz tapadó sajátosan román támpillér. A francia gótikában a torony Szerves része a homlokzatnak. Az olasz gótika vagy nem alkalmaz tornyot, vagy pedig a fő- és kereszthajó kereszteződésénél képezi ki, vagy pedig a torony külön áll az olasz gótika tagoltságával és egyszerűbb elemeivel. Rómában nem talált teret a gótika. Az olasz gótikának két korszaka van. Az első a cisztercita bourgogne-i íépítőiskola, a második korszak pedig a Ferencrendiek művészete. Az első olasz gótikus alkotást az Assisi-i San Francesco-ban találjuk meg. A nagy faltömegek jellemzik, a gótikus jelleg a falak magasságában érvényesül. Külső támpillérei egyszerűek, összefüggő zárt tere van. A nagy falfelületeket freskók töltik be. A Basilica di San Francesco három templomból áll: a kriptatemplomból, az alsó templomból, mely román stílű és a felső templomból, mely utóbbi a gótikus. Ugyancsak ferences templom Olaszország másik gótikus temploma, a Santa Croce Firenzében. Alig van rajta ablak. Fedélszéke ácsolt és szabadon áll. Gótikus a sienai székesegyház (1260) valamint a milanói dóm. Utóbbi áll a legközelebb az északi gótikához. Megemlítendő még az orvietoi dóm, melynek a főkapuja félköríves román bolthajtás s a főkapu melletti mellékhajók kapujain enyhe csúcsív van. A bolognai San Petronio is gótikus jellegű. Magyarországon a csúcsíves építés a XIII. században kezdődik. Szoros összefüggésben van elődjével, a magyarországi bazilikális román stílussal. Amiként a bazilikális román stílusnál, úgy itt is a háromhajós és kereszthajó nélküli típus a jellemző. Az oldalhajók a középhajóval egymagasságúak lévén, csarnoktemplom jellegűek. Ilyen a budavári Mátyás-templom. A Budapest-belvárosi templom késői gót. Szentélyét folyosó övezi. A lőcsei, az eperjesi és bártfai templomok szintén csarnoktemplom jellegűek. Legkiválóbb gótikus templomunk a kassai székesegyház, 1260—70 között kezdték építeni. Az építést hosszabb szünet után a XIV. században folytatták és a XV. században fejezték be. Tornyai befejezetlenek, A legkiválóbb gófcikus templomaink közé tartozik még a kolozsvári Szent Mihály-templom, a kolozsvári Farkasutcai református templom és a brassói evangélikus »feketetemplom«. Kiváló gótikus alkotás a T>zászrégeni evangélikus templom. Ezeken kívül is vannak még gótikus templomaink, melyekről jelen műben Lux Géza : » Középkori eredetű templomaink« címen számol be s amelyek a reformáció óta evangélikus templomok. A magyarországi gótikus templomokat is iéppúgy, mint a románkoriakat, jellemzi a bazilikális elrendezés és a szentélynélküli apsis záródás, valamint az ikerablak. Kétségtelen, hogy a gótikus templomstílus a rideg köveket a hitnek nyelvén a legbeszédesebben tudta megszólaltatni Istennek dicsőségére s a legridegebb és legtaposottabb anyagot, a követ s vele együtt az emberi szívet a legmagasabbra emelte a földnek színe felé Isten dicsőségére. A gótika templomstílusa valóban transcendens jellegű. A reneszánsz templomstílus. A reneszánsz újjászületést, megújhódást jelent. Általában értik ezen az antik művészet megújhódását. A reneszánsz, vagy olaszul rinascimento azonban éppen a keresztyén templomstílus szempontjából nemcsak az antik művészet felvirágozása és feléledése, hiszen az antik elemek amúgyis mindig hatottak, hanem egyházművészeti értelmezése és magyarázata szerint az a felismerés, hogy egyik kor a másik folytatása, mely az ókeresztyénységtől a XIX. századig egységes stílusfolyamat, melyben korszakok vannak. Ezeken a korszakokon belül és ezeken keresztül a stílus mindig tökéletesedik, de sohasem kezdődik újra. 2 6) A reneszánsz templomépítészet nem az an tik klasszikus művészetből indul ki, hanem a középkori stílust folytatja. A reneszánsz legkiválóbb képviselője Brunelleschi a Santo Spiritoban az antik művészetet visszatükrözi, de alkotása és művészete a középkori gótikában él. Az antik művészet hatása a reneszánsz építészetet nem megindítja, hanem éppen a kiteljesedését jelenti. Nézzük csak meg a firenzei Battisterot, vagy a pisai dómot s ez mindjárt kitűnik, mert mindegyik beérkezett alkotás a maga nemében. A reneszánsz tehát kivirágzás és kiteljesedés a XV. és XVI. század korszakán belül. Abban jelentett nagy fellendülést, hogy ez a korszak nagy művészegyéniségeket hozott. Ilyenek Brunelleschi, Leon Battista Alberti, Sansovino, Michelangelo és Bramante. Egyik sem vezet tovább, hanem mindegyik nagy alkotásokban
