Kemény Lajos – Gyimesy Károly: Evangélikus templomok. Budapest 1944.

I. RÉSZ. A TEMPLOM.

Az itáliai román bazilikastílust a köny­nyedség jellemzi. Ezzel szemben a német-román bazilika­stílus sajátossága az erő és az összetettség. Az akarati erő és a hatalmas szervezettség teste­sül meg a német-román bazilikastílusban s ezért a legszintétikusabb román stílus. Megszó­lal máris benne a choral: »Ein Feste Burg ist unser Gott«, »Erős vár a mi Istenünk«. Legnevezetesebbek a Speyer-i dóm. 1030-ban tették le az alapjait s a XII. szá­zadban épült fel. A tornyok és kupolák szinte­tikus elrendezése, két kereszthajó és két apsis a keleti és a nyugati oldalán a jellegzetességei. A wormsi székesegyház, ugyancsak két kereszthajóval, mindkét végén apsissal, négy kerek és nyolcszögletű toronnyal, várszerű alkotás. < j, A mainzi székesegyház. Kupolája maga­sabb, mint a tornya- Trier két apsissal. Köln­ben a Szent Apostol templom, Regensburg, Lersch, Bonn, Dünnkirchen, melynek temp­loma kősziklán áll. Strassburgban a Tomas­kirche, erős várszerű tornyával jellegzetesek. Franciaországban a román bazilika-stílus több iskolára oszlik vidékek szerint, nem egy­séges, mint Németországban. Nevezetesebbek: Toulouse-ban a St. Sernin, a Tournay-i temp­lom. A legszebbek egyike Belgiumban van, de francia alkotás. Sainte-Germain des Pres és a S.-Martin des Champs, mindkettő Párisban, a S. Etienne Perigueux-ben a kiválóbbak. Magyarországon, amint már az ókeresz­tyén bazilika-stílusnál említettük, István király az általa épített templomokat az ókeresztyén bazilikák stílusában ácsolt famennyezettel épít­tette, de már korának román stílusában. Magyarországon a román bazilika temp­lomstílus a XI. század óta meghonosodott itá­liai bazilikás típusból fejlődött ki. Példája a lébényi apátsági templom (1207-ből). Magyar sajátossága, hogy mindhárom ha­jója szentély közbeiktatása nélkül, közvetlenül félkörívű apsisokban végződik, hogy a torony­pár alatti üres terekben az oldalhajók folyta­tódnak s hogy így a két torony közötti bolto­zott belső tér előcsarnokul szolgál s hogy nin­csen kereszthajó. Ugyancsak közvetlen itáliai ókeresztyén bazilikális hatás, hogy a középhajó a két szélsőhajónál magasabb. 2 1 Az oszlop- és pillérkötegek s a már fejlett boltozati rendszer s az oszlopfők és a kapuk ízléses ós finom faragványai francia hatást mu­tatnak. Magyarországi románstílű emlékeink száma a harmadfélszázat meghaladja. 2 5 Jelentősebbek az említett lébényin kívül a kis-lébényi (1217), a deáki (1228), a pannon­halmi felső templom, a zirci, apátfalvi, pilís­szentkereszti, ócsai, aracsi, korpácsi, kaplonyi, zsámbéki és az 1256-ban felszentelt jáki templom. Az említetteken kívül van még számos templom. Ezek közül könyvünk Lux Géza: Középkori eredetű templomaink című tanulmá­nyában tárgyalja az evangélikus egyházi állo­mányba tartozó bazilikális és románstílű temp­lomainkat is a többi középkori eredetű temp­lomainkkal együtt, aminthogy a református kö­zépkori eredetű templomokat a "> Magyar Re­formátus Templomok« című, 1942-ben megje­lent műben K.-iompay György s a római ka­tolikus régi templomokat Szőnyi Ottó: »Régi Magyar Templomok« című müvében tárgyalja. Megemlítendő még, hogy a román stílus nagy falfelületei a falfestészetre nyújtottak le­hetőséget s a bazilikák mozaik-képeit ezek váltják fel s itt születik meg a »Biblia paupe­rum«, »A szegények bibliája«, mely falfest­ménysorozatokban a biblia egyes jeleneteit és tanításait örökíti meg. Mind a bazilikális, mind a román temp­lomstílus hatása nem szűnt meg és végigvonul mindmáig az összes stíluskorszakokon. A gót templomstílus. A keresztyén bazilikális templomstílus ter­mészetes továbbfejlődését követve azt látjuk, hogy a román stílusú templomépítészet fo­kozatos fejlődésen megy keresztül. Fran­ciaországban ugyanis a falakat fokozatosan magasabbra húzzák és a boltozatot maga­sebbre helyezik s így több és magasabb ablakot tudnak elhelyezni a világítás fo­kozására. A párisi St. Denys templom szenté­lyét Suger apát már csúcsívesnek építi meg. ö tehát a csúcsíves rendszer megalkotója, job­ban mondva az előzmények kiteljesítője. A csúcsíves rendszer lényege az, hogy a boltozat nyomása oldalra hat a falakon és nem közvetlenül lefelé, továbbá az a természeti törvény, hogy a boltív minél magasabb, annál inkább merőleges a nyomása és annál inkább csökken az oldalnyomás. Egyrészt tehát a boltív csúcspontját emelni kell, ez pedig a csúcsíwel érhető el, másrészt az oldalnyomást kell felfogni kívülről támpillérekkel. Mindez maga után vonja a fa­lak emelését és az ablakok vertikális megnyú­lását, valamint az ablakfeletti taltömeg terhe­lésének a könnyítésére az ablakok csúcsíves ki­képzését. így fejlődik ki fokozatosan a román boltíves stílusból a csúcsíves gótikus stílus. A falak magasítása az oldalhajók felett emele­tek alkalmazását teszi lehetővé. Az emeleten,

Next

/
Oldalképek
Tartalom