Kemény Lajos – Gyimesy Károly: Evangélikus templomok. Budapest 1944.
I. RÉSZ. A TEMPLOM.
Az itáliai román bazilikastílust a könynyedség jellemzi. Ezzel szemben a német-román bazilikastílus sajátossága az erő és az összetettség. Az akarati erő és a hatalmas szervezettség testesül meg a német-román bazilikastílusban s ezért a legszintétikusabb román stílus. Megszólal máris benne a choral: »Ein Feste Burg ist unser Gott«, »Erős vár a mi Istenünk«. Legnevezetesebbek a Speyer-i dóm. 1030-ban tették le az alapjait s a XII. században épült fel. A tornyok és kupolák szintetikus elrendezése, két kereszthajó és két apsis a keleti és a nyugati oldalán a jellegzetességei. A wormsi székesegyház, ugyancsak két kereszthajóval, mindkét végén apsissal, négy kerek és nyolcszögletű toronnyal, várszerű alkotás. < j, A mainzi székesegyház. Kupolája magasabb, mint a tornya- Trier két apsissal. Kölnben a Szent Apostol templom, Regensburg, Lersch, Bonn, Dünnkirchen, melynek temploma kősziklán áll. Strassburgban a Tomaskirche, erős várszerű tornyával jellegzetesek. Franciaországban a román bazilika-stílus több iskolára oszlik vidékek szerint, nem egységes, mint Németországban. Nevezetesebbek: Toulouse-ban a St. Sernin, a Tournay-i templom. A legszebbek egyike Belgiumban van, de francia alkotás. Sainte-Germain des Pres és a S.-Martin des Champs, mindkettő Párisban, a S. Etienne Perigueux-ben a kiválóbbak. Magyarországon, amint már az ókeresztyén bazilika-stílusnál említettük, István király az általa épített templomokat az ókeresztyén bazilikák stílusában ácsolt famennyezettel építtette, de már korának román stílusában. Magyarországon a román bazilika templomstílus a XI. század óta meghonosodott itáliai bazilikás típusból fejlődött ki. Példája a lébényi apátsági templom (1207-ből). Magyar sajátossága, hogy mindhárom hajója szentély közbeiktatása nélkül, közvetlenül félkörívű apsisokban végződik, hogy a toronypár alatti üres terekben az oldalhajók folytatódnak s hogy így a két torony közötti boltozott belső tér előcsarnokul szolgál s hogy nincsen kereszthajó. Ugyancsak közvetlen itáliai ókeresztyén bazilikális hatás, hogy a középhajó a két szélsőhajónál magasabb. 2 1 Az oszlop- és pillérkötegek s a már fejlett boltozati rendszer s az oszlopfők és a kapuk ízléses ós finom faragványai francia hatást mutatnak. Magyarországi románstílű emlékeink száma a harmadfélszázat meghaladja. 2 5 Jelentősebbek az említett lébényin kívül a kis-lébényi (1217), a deáki (1228), a pannonhalmi felső templom, a zirci, apátfalvi, pilísszentkereszti, ócsai, aracsi, korpácsi, kaplonyi, zsámbéki és az 1256-ban felszentelt jáki templom. Az említetteken kívül van még számos templom. Ezek közül könyvünk Lux Géza: Középkori eredetű templomaink című tanulmányában tárgyalja az evangélikus egyházi állományba tartozó bazilikális és románstílű templomainkat is a többi középkori eredetű templomainkkal együtt, aminthogy a református középkori eredetű templomokat a "> Magyar Református Templomok« című, 1942-ben megjelent műben K.-iompay György s a római katolikus régi templomokat Szőnyi Ottó: »Régi Magyar Templomok« című müvében tárgyalja. Megemlítendő még, hogy a román stílus nagy falfelületei a falfestészetre nyújtottak lehetőséget s a bazilikák mozaik-képeit ezek váltják fel s itt születik meg a »Biblia pauperum«, »A szegények bibliája«, mely falfestménysorozatokban a biblia egyes jeleneteit és tanításait örökíti meg. Mind a bazilikális, mind a román templomstílus hatása nem szűnt meg és végigvonul mindmáig az összes stíluskorszakokon. A gót templomstílus. A keresztyén bazilikális templomstílus természetes továbbfejlődését követve azt látjuk, hogy a román stílusú templomépítészet fokozatos fejlődésen megy keresztül. Franciaországban ugyanis a falakat fokozatosan magasabbra húzzák és a boltozatot magasebbre helyezik s így több és magasabb ablakot tudnak elhelyezni a világítás fokozására. A párisi St. Denys templom szentélyét Suger apát már csúcsívesnek építi meg. ö tehát a csúcsíves rendszer megalkotója, jobban mondva az előzmények kiteljesítője. A csúcsíves rendszer lényege az, hogy a boltozat nyomása oldalra hat a falakon és nem közvetlenül lefelé, továbbá az a természeti törvény, hogy a boltív minél magasabb, annál inkább merőleges a nyomása és annál inkább csökken az oldalnyomás. Egyrészt tehát a boltív csúcspontját emelni kell, ez pedig a csúcsíwel érhető el, másrészt az oldalnyomást kell felfogni kívülről támpillérekkel. Mindez maga után vonja a falak emelését és az ablakok vertikális megnyúlását, valamint az ablakfeletti taltömeg terhelésének a könnyítésére az ablakok csúcsíves kiképzését. így fejlődik ki fokozatosan a román boltíves stílusból a csúcsíves gótikus stílus. A falak magasítása az oldalhajók felett emeletek alkalmazását teszi lehetővé. Az emeleten,
