Kemény Lajos – Gyimesy Károly: Evangélikus templomok. Budapest 1944.

I. RÉSZ. A TEMPLOM.

míg a porta ellenkező oldalán derűs tekintetű s a távolbanéző női alak, karján miniatűr templommal, kezében kereszttel az Újszövetséget, a keresztyénséget jelképezi. Szoborcsoportozatokat és sorozatokat találunk a gótikus templomokon a skolasztikus dogmatika jelképes ábrázolásaival. A figurális díszítésekben sok groteszk furcsa alakot látunk. Mindezek távolkeleti, részben pedig népies elemek, melyeket a szobrászok és kolaragók szabad tetszésük szerint alkalmaztak. A finom szobrászat és a kőfaragas művészete valósággal felbontja a falakat, egyikmásik homlokzat annviia könnyed, mintha c^ak kőcsipkéből volna. Különösen rendkívül dekoratív hatást keltenek az ablakrózsák és az abla kok mérműves díszítései. A mérmüves díszítéseket párkányzatokon és pillérkötegeken alkalmazzák. Mindenütt igyekeznek a követ hajlékonnyá Magasított boltívek. Toledo. illetve az oldalkarzatokon így erkélyszerű ablakokat, úgynevezett triforiumokat képeznek. A földszinten a mellékhajók esetleg folytatódnak a szentélybe, ahol egymásba érnek. A mellékhajókat ekkor kezdik oldalkápolnákra osztani. Amint látjuk, a belső teret teljesen kihasználják. A külső támasztó pillérek egész rendszerekké fejlődnek. Dekoratív rendszerré fejlődik a keresztboltozatok alkalmazása, a kereszteződéseket berakásokkal, bordákkal erősítik. A boltozatot így nemcsak felemelik, de könnyeddé is teszik. Karcsú oszlop és pillérkötegek rendszerei fejlődnek ki. Az oszlopfőkön sajátos növényi és állati fantasztikus díszítéseket is alkalmaznak a kőfaragó művészek. A gyámköveken emberi alakokat faragnak ki, arcukon viszszatükröztetve a teherviselés nehézségeit. Díszítő szerephez jut gazdag változatban a geometrikus ornamentika, a mérműves dísz. Az ablakoknál az üvegfestés fejlődik ki és tekintettel arra, hogy a falfelületeket az ablakok s a gyám- és pillérkötegek erősen tagolják, a kisebb falfelületeknél a falfestés helyét a tableau képek foglalják el. A gótikában a szobrászat jut szóhoz. A pillérkötegek tömegeiben és fülkéiben különösképpen a portálékon, kapuzatokon gyakori a szobrok alkalmazása és pedig szimbolikus elrendezésben. így például az Újszövetség az Ószövetséggel szemben, például bekötött szemű női alak az Ószövetséget, a zsinagógái ábrázolja, Az ulmi evangélikus Münster. (Hartmann.)