Kemény Lajos – Gyimesy Károly: Evangélikus templomok. Budapest 1944.

I. RÉSZ. A TEMPLOM.

Az Akropolis Athénben Athena Parthenos templomával. Kr. e. V. sz. (Jáger.) tükrözi mind méreteiben, mind részarányossá­gában, mind díszítő elemeiben, aminthogy isten­szobraik is a földi és emberi szépségideált tük­rözik. Amit a görög hitrege megszépít, azt szépí­tik meg az istenszobrok és a templomok is, vagyis a földi létet, a földi életet. A harmónia és a kiegyensúlyozottság életelve, a szép, jó és igaz harmóniájának a hite és vallása tükröződik a görög templomstílusban és a görög stílusele­mek szimmetrikus, részarányos és dekoratív ösz­szetételében és kiegyensúlyozott alkalmazá­sában. Ki ne szeretné a földi életet szebbnek, jobbnak és igazabbnak látni? Mindenki. Ez az örökemberi vonás, a »humanum« a titka annak, hogy a görög templomstílus mindig hatott. Ez a vonás egyetemes, mert örök emberi, noha nem transcendens és neím keresztyéni, de mégis ha­tott a keresztyén templomépítészetben is. Vilá­gias jellegénél fogva azonban a világi építé­szetben alkalmazták leginkább, különösképpen a görög oszlopokat és a díszítő stíluselemeket. A görög templomstílus és még inkább stí­luselemei Róma útján terjedtek el világszerte. Róma mint az antik világbirodalom középpontja Római stílus. és fővárosa bekebelezett mindent, ami szép és jó volt birodalmában. Különösképen helyet adott a kulturális értékeknek, így a közeli görög mű­veltségnek, a görög tudósoknak és művészek­nek, a görög művészeteknek és felkarolta azokat. Rómának köszönheti a görög műveltség és művészet alkalmazását, fennmaradását, sőt továbbfejlődését, továbbterjesztését. Ezért is szokták görög-római műveltségnek és görög-ró­mai művészetnek nevezni, holott Róma művelő­dése és művészete magából indult és nem a görög, hanem az itáliai etruszk művelődésből és művészetből alakult s csak felkarolta a Görög­országban már elhanyatló műveltséget és művé­szetet. A római építészeti és templomstílus stílus­elemeivel a keresztyén templomépítészetben még nagyobb mértékben hatott mint a görög ttempíomstilus, mert /nemcsak, (hogy a görög stíluselemeket felkarolta, alkalmazta és közve­títette, de a sajátosan római stíluselemekkel és építési módokkal gazdagította. így a római építészetnek sajátos eleme a boltív, a dongaboltozat, a keresztboltozat és a 3* 35

Next

/
Oldalképek
Tartalom