Kemény Lajos – Gyimesy Károly: Evangélikus templomok. Budapest 1944.

I. RÉSZ. A TEMPLOM.

szentély északi oldalán foglal helyet- A torony négyszögű szabad sarkain támpillérekkel erősített falépítményen nyugszik, majd megfelelő átmenetekkel nyolcszögletessé válik. Nyolcszögletes övpárkányokkal tagolt törzsét csak a legfelsőbb emeleten törik át csúcsíves ablakok, majd újabb keletű, harangalakú süveg koronázza- A torony alján átvezető csúcsíves keretű gyámköves bejárata eredeti, művésziesen \asalt kapuszárnyát máig megőrizte- Ezenkívül a déli oldalon nyitott előcsarnokból még egy ajtó nyílik a hajóba. A gecelfalvi templom legfőbb nevezetessége gazdag freskódíszítése, mely a szentély falain és bordás keresztboltozatának boltfelületein maradt fenn- A képek több sávban vonulnak egymás mellett és Jézus életéből vett jeleneteket ábrázolnak. A képek korát Gróh a XIV. század második felére teszi, amiből az következik, hogy a templomnak a század első felében már készen kellett lennieOchtina evangélikus temploma eredeti alakjában a gecelfalvi alaprajzi megoldását mutatja, azzal a különbséggel, hogy tornya, melyen Gróh ikerablakokat figyelt meg, még a románkorból származik. Az eredetileg vízszintes mennyezetű hajót később behúzott támpilléreken fiókos dongával boltozták be. A szentély támpillérek nélkül a nyolcszög felével záródik és két bordás keresztboltozati szakaszra tagolódik- Falain mészréteg alól kihámozott freskók sorakoznak, Jézus életéből vett jelenetekkel, melyek festői felfogása a gece'falvival tart szoros rokonságot. A templom legfiatalabb része a hajó északi oldalához hosszában mellékhajószerűen hozzáépített toldaléka, melyet két boltszakaszban háló-boltozattal fedtek be- Ez a rész a XV. századból származik. Kraszkó (Gömör vm.). A templom alaprajza Rimabrézó (Gömör vm.). A templom alaprajza A gecelfalvi templom alaprajzi típusa a távoli nógrádmegyei Bér evangélikus templomában is felismerhető, de jóval szerényebb méretekben és azzal a különbséggel, hogy a félnyolcszögű szentély sarkain eredeti támpillérek állanak. A béri templom rövid és keskeny hajója karzatokkal van beépítve. Tornya, melyhez déli oldalán csigalépcsőépítmény simul, négyzetes alapon emelkedik és barokkori süvegben végződik- Oldalain csúcsíves és ikerszerű ablakok láthatók- A kapu a hajó déli oldalán nyitott tornácú előcsarnokból nyílik, hornyokkal és pálcákkal tagolt félköríves keretéről azt tartották a laikusok, hogy románstílusú lenne, pedig a félkörív itt már a gótika alkotása. Elvileg az egyhajós gömöri gótikus templomaink sorába illeszthető a dobsinai evangéLkus templom, mely mai formájában keresztházas megoldású összetett kialakítást mutat- A dobsinai templom formái szerint a XV. században, Mátyás király idejében, eredetileg egyhajós alaprajzon épült. A hajóhoz csatlakozik, diadalív közbeiktatásával a félnyolcszöggel záródó támpilléres szentély, mely mint a hajó is, bordás keresztboltozatokkal van fedve- A hajó eredeti alakjában négy boltszakaszra oszlott. Alig készült el a templom, már is szűknek bizonyult,, úgyhogy még a későgótika virágzásának idején kénytelenek voltak kibővíteni. A kibővítést úgy oldották meg, hogy a hajó két középsö boltszakaszát egy keresztboltozattá fogták öszsze, hozzá észak és dél felől egy-egy keskenyebb keresztboltozattal fedett toldalékot építettek, miáltal utólag keresztházas megoldást létesítettek. A toldalékokat sarkaikon átlós irányú, fiálékkal díszített, keresztvirágban végződő támpillérekkel látták el a boltnyomások ellensúlyozására. A falfelületeket mindegyik boltszakasz közepén csúcsíves mérműves ablakok törik át. Minden ablakban más-més idomú mér-