Kemény Lajos – Gyimesy Károly: Evangélikus templomok. Budapest 1944.

I. RÉSZ. A TEMPLOM.

kori hagyományokkal s ezért bár gótikus formákban, de lényegében háromhajós bazilikákat építettek. Ezeken még sokszor az átmeneti stílus kevert formái jelentkeztek. Csak a XIV. század elejétől kezdték a tiszta gótikus formákat alkalmazni. A fejlődés során a háromhajós bazilikákat, a háromhajós csarnoktemplomok váltják fel, melyeknek az a lényeges sajátossága — a bazilikális elrendezéssel szemben —, hogy az oldalhajók a főhajóval egy magasságra emelkednek. Csarnoktemplomokat főleg városok és nagyobb községek emeltek, mert hiveik számára nagyobb és megfelelőbb befogadóképességű egyházakat csak így tudtak biztosítani. Kisebb falvak, szerényebb anyagi erőkkel rendelkező községek az egyhajós, hosszúszentélyes típust választották, melynek elterjesztésében a prédikátor szerzeteseknek volt szerepük. Mint ismeretes, saját rendi építőmesterekkel rendelkeztek, ilyen volt pl. a kolozsvári Farkas-utcai templomot építő János barát, vagy a vízaknai és kisesüri templom mestere: a dominikánus Welther A XV. század derekától fogva Erdély területén a gyakori török betörések hatására a templomokat erődökké alakították át. A Küküllők mentén és Szeben környékén, magát a templomot kis védőművekkel látták el, azonkívül, hogy erős egyszeri, majd kettős várfallal és fatornyokkal is övezték. Ez jellemzi a Küküllőmenti és szebenkörnyéki templomerődöket. Ezzel szemben a Barcaságon a templomot változatlanul hagyták meg, annál erősebb és vastagabb falakkal vették körül, melyet még külön elővédművekkel is elláttak. Erdély szász területein levő és egyszersmind az evangélikusok kezén lévő középkorból származó templomok majdnem kivétel nélkül templomerődök is. Legelőbb a románkori XIII. századi tororiynélkül épült háromhajós templomokkal kell foglalkoznunk, melyekből főleg Szeben vármegyében és Nagyküküllőnek vele határos részén maradtak fenn emlékek. Ilyen az alcinai evangélikus templom, mely a község magasabb fekvésű részén épült. Az egykori bazilika háromhajós hosszháza ma is megvan, a hozzá keletfelől csatlakozó szentélynégyszöggel együtt. Míg az egykori félköríves apszis helyébe nyolcszög felével záródó támpilléres, boltozatos szentélyt építettek, melyet újabban, a boltozat beomlása után, sikmennyezettel láttak el. A főhajó gazdag hálóboltozata még a XVI. század elején, a török pusztítások helyreállítása idején készült. A boltozat vállai miatt az eredeti félköríves főhajóablakokat be kellett falazni, de még jól tanulmányozhatók a padlástérben. A templomot a XVI. században, nyugati oldalán egyszerű, keleti felén kettős fallal övezték, melyet fatornyokkal láttak el. Kiscsűr (Szeben vm.). A templom D-K felöl A toronynélküli bazilikák sorába tartozik a Vízaknától délre fekvő Kiscsür temploma, mely a község közepén, magaslaton emelkedik. Eredeti bazilikális alakjából csak a hosszházát őrizte meg, melyet négyzetes pilléreken nyugvó, félköríves árkádok kötnek össze az oldalhajók* kai. A bazilikális rész világítását az oldalhajók külső és a főhajónak az oldalhajó tetősíkja fölé emelkedő falán félköríves román ablakok szolgáltatják. Az eredeti déli oldalhajó, melyet később sekrestyeépítménnyel toldottak meg, teljes hosszában megmaradt, míg az északit felében levágták, helyébe a középen XV. századi tornyos bejárócsarnokot építettek, egy dongaboltozatos főhajótól elzárt helyiséggel együtt, Ez az átépítés a XV. században következett be, amikor a törökök betörése miatt a templomot kár érte és ki kellett javítani. Akkor a főhajó és oldalhajók félköríves szentélyeit eltávolították és egy új, nyolcszög felével záródó hosszú szentélyt építettek, melyet keresztboltozatokkal láttak el. A szentély ablakai az átépítés korára jellegzetes csúcsíves, mérmüvel ellátott ablakok, A szentéllyel egyidőben építették a hajó nyugati oldalához a templom tengelyében álló tornyot, melyet védelmi célra rendeztek be ós faerkélyes sisakkal láttak el. A kiscsüri evangélikus egyház matrikulájában, ahol az egyház papjai vannak felsorolva, ez olvasható: „Johannes Weltherr (von Scholten) anno 1506 ein dominikáner Mönch und Baumeister ecclesiae edificator", tehát Weltherr János személyében a kiscsűri templom átépítőjét meg tudjuk nevezni, ő készíthette el a főhajó ölelkező, csillagidomokat ábrázoló, háló boltozatát. Halaváts, aki ezt a feljegyzést közölte, a szomszédos vízaknai templom 1515. évszámából arra következtet, hogy ennek a kiscsürivel teljesen azonos boltozása, szintén Weltherr János műve. Az erőddé épített toronynélküli bazilikák