Kemény Lajos – Gyimesy Károly: Evangélikus templomok. Budapest 1944.

I. RÉSZ. A TEMPLOM.

egyhajós, hosszú (a szerzetesi kórus elhelyezésére szolgáló) szentéllyel ellátott, tornyos vagy toronynélküli megoldást honosították meg. Polgárságunk és szerzetesrendjeink építőtevékenysége, a gótika egész virágzása, kiváló uralkodók, Nagy Lajos, Zsigmond, Mátyás király kormánya alatt, szerencsés körülmények között, erőteljesen folyhatott. Templomaink tehát mind a korai fejlett és késői gótika változatos, festői és gazdag, legtöbbnyire azonban leegyszerűsített formavilágát képviselik. Királyaink gyakran nagy adományokkal járultak hozzá egyegy fontos városi templom létrehozásához, pl. a kassai dóm és a kolozsvári Szent Mihály templom építését Mátyás király támogatta. Az újkor első stílusa a reneszánsz, mely a gótikát felváltotta a XV. század végén, rövid virágzás után a török uralom magyarországi terjeszkedésével esett egybe, ami az építészet fejlődését, ha nem is akasztotta meg teljesen Magyarországon, de hosszabb időre szük keretek közé korlátozta. Ekkor lépett fel a reformáció is és Magyarország lakossága nagyobb részben áttért a protestáns hitre, vele együtt a régi vallás szolgálatára emelt templomok a reformáció egyházainak birtokába kerültek. Ezeknek csak kis részét tudta később az ellenreformáció a régi egyház számára visszahódítani. Azokon a területeken, ahol a reformáció kedvező politikai körülmények között megerősödhetett, mint Erdély evangélikus, középkori eredetű templomainak térképe