Grünvalszky Károly: Az evangélikus vallástanítás célja tárgyi szempontból. Budapest [1943.]

úgy egyék abból a kenyérből, és úgy igvék abból a pohárból.« (I. Kor. 11:28.) Ezek alapján bizton állíthatjuk, hogy mind a konfirmáció, mind a vallástanítás közvetlen kapcsolatban áll az úr vacsorával. Itt ugyanis, ebben az időben, még nem vált el egymástól a kettő, vagy legalább is a konfirmáció szervesen beletartozott az egyház katechetikai munkájának az egészébe. Azóta azonban, főként a pietizmus és a felvilágosodott racionalizmus hatása alatt, elkülönültek egymástól. S lia sikerülne is, amiért Schmidt János harcol, a konfirmációt jelentőségében ismét a reformátort mértékre redukálni, mint különálló tevékenységet megszüntetni és beilleszteni újra az egyház egész életre kiterjedő tanító-nevelő munkájába, még akkor is lenne már némi különbség a konfirmáció és a vallástanítás között. S vájjon nem éppen abban mutatkoznék-e meg ez a különbség, hogy a konfirmáció közvetlen ós szoros kapcsolatban állna az úrvacsorával, míg a vallástanítás nem és így kérdéssé válnék, ami az imént mégannyira biztosnak látszott, t. i. hogy mindkettőt egyformán közvetlen kapcsolat fűzi az úrvacsorához? Lássuk ezért, hogy mi a különbség a kettő között, nem ilyen vagy olyan szempontból, hanem kizárólagosak az úrvacsorához való viszonyuk szemszögéből nézve. Ez a vizsgálat azt mutatja, hogy a konfirmációi oktatás csupáncsak egyszer és az első úrvacsora vételre készít elő s ennek ünnepélyes megtörténtével munkája be is fejeződik. Tehát teljesen csak az úrvacsoráért van, ezért él s mikor ezt eléri, megszűnik létezni. A vallástanítás viszint ennél jóval hosszabb életű, munkája nemcsík hogy nem ér véget az első úrvacsora vétellel, hanem ellenkezőleg ekkor lendül csak igazán neki, mert a tanulók most már minden kegyelmi eszköznek a birtokában vannak s így a vallástanítás még nagyobb reménységgel igyekezhet ik céljának: a hívő megismerésnek az elérésére. —< Amíg pedig a tanulók innen vannak az első úrvacsora vételen, addig a vallástanítás mindenben megegyezik a konfirmációi oktatással. Ekkor igaz róla, amit Rang (u. o. I. 28. 1.) tévesen az egész vallástanításra vonatkozólag mond: »Auf den Empfang der Taufe gründet unser Un5 65