Grünvalszky Károly: Az evangélikus vallástanítás célja tárgyi szempontból. Budapest [1943.]

elvi tisztázáson kivül több más ok is kényszerít: 1. m vallástanítás kétségtelenül sokat köszönhet a pietizmusnak; 2. megreformált vallástanításunk, miként a pietizmus, az Igének akar hirdetője lenni; 3. a pietizmust hivatalos egyházunk napról-napra jobban befogadja, aj mozgalom pedig érdeklődésével és erejével többé nem annyira az egyesületek felé fordul, mint inkább arra vállalkozik, hogy az egész egyházat kovászként megkeleszszQ s ügy nem léphet lel kisebb igénnyel a vallástanítással szemben sem. Igényei azonban nemcsak a régiek. Valamikor a pietizmus azzal újította meg a hitoktatást, hogy I evezette a bibliai történetek tanítását, a bibliaolvasást, javította a kátétanítást, felismerte az egyházi énekek tanításának fontosságát és a konfirmáció jelentőségét s a keresztyénség élet-voltát hangsúlyozta. Vallástanításunk! ezekkel természetesen egyetért. A mai pietizmus azonban ezeknél többet is akar, röviden: missziót és evangélizációt. E kettő közül egyik sem új és egyik sem kizárólagosan pietisztikus dolog, hiszen mindkettőnek gyökerei az első keresztyénség életébe nyúlnak vissza, de mégis a pietizmus dobta bele újra mindkettőt a köztudatba és mint fegyverekkel, akár az egyházon belül, akár azon kivid, ma is főként ő él vele. Az a kérdés, mitévők legyünk? A misszió és az evangélizáció hódít az egyházban, kitárjuk-e előtte a kapukat a vallástanításban is? Ad-e erre lehetőséget a »Tanterv és Utasítás?« Bőségesen. Először is azáltal, hogy a dolgot egyáltalában K-m érinti, pedig készítése idején a misszió és az evangélizáció már kétségtelenül bevonultak az egyházba, bár hídfői még nem voltak olyan kiépítettek, mint manapság. Másodszor az által, hogy a vallástanítást szerinte is, mint, Sólyom Jenő szerint is, az határozza meg, hogy] a Vallástanár »abban az alázatos tudatiban tanít, hogy kegyelemből az, ami: bűnös, Krisztus érette is meghalt; '»első a bűnösök között«. A tanuló pedig 1. teremtmény^ 2. bűnös ós 3. meg van keresztelve (36. 1.).« így előbb-utóbb összezavarjuk a dolgokat, mert a misszió és az evangélizáció is szórói-szóra ezeket vallja, t. i., hogy minden ember 1. teremtmény, 2. bűnös, —az egyház tagja pedig ezenkívül még 3. meg van keresztelve. 38