Grünvalszky Károly: Az evangélikus vallástanítás célja tárgyi szempontból. Budapest [1943.]

hatjuk figyelmen kívül, hogy mindig más és más alanyt (elemi-, közép-, stb. iskolás növendéket) és osztályonként változó anyagot kell tanítanunk. Mind ennek kifejtése azonban már nem tartozik ennek a dolgozatnak a keretébe. De szükséges mégis, hogy már most utaljunk ezekre s az eddigieket összefoglalva megállapítsuk, hogy bármiféle iskola egy-egy osztályában legalább 5 célt kell a vallástanítónak szem előtt tartania: 1. az egyház célja, 2. általában a keresztyén nevelés célja, 3. a vallástanítás célja tárgyi szempontból, 4. a vallástanítás célja alanyi szempontból, 5. a vallástanítás célja az anyag szempontjából. — Kérdésünkre válaszolva tehát azt felelhetjük, hogy lehet a vallástanításnak többféle célja, de ezeknek tökéletes harmóniában kell egymással egyesülniök. Tárgyi szempontból azonban csak egy célja lehet a vallástanításnak. Ezek után rátérhetünk arra, hogy vájjon a »Tanterv és Utasítás« céljai közül egy is, alkalmas-e arra, hogy célja legyen a vallástanításnak tárgyi szempontból. A »végső cél« és az »állandó cél« az előzők alapján természetesen elesnek, csupán a »célokat« vehetjük figyelembe. Tárgyi szempontból ezek közül csak kettő jöhet számításba, a 2. és 8. cél. A 2. azért, mert olyasmit mond, ami tényleg igaz volt valamikor. Bégi magyar nyelvünk valóban, nem ismervén a cél szót, tárgyat mondott a cél helyett is. jVIa azonban már csak annyi maradt meg ebből, hogy 1. a célnak okvetlenül a tárgyhoz szabottnak kell lenni, 2. elsősorban általában tárgyi szempontból kötelező a célt meghatározni. De a »Tanterv és Utasítás«, a 2. cél szerint, mintha ennél még" többre is kész lenne és hajlanék a régi magyar nyelvhasználat felújítására, vagyis a tárgy használatára a cél helyett. Ebből azonban semmi sem lesz, amit legkevésbbé se sajnálunk, de annál inkább furcsáljuk, hogy még a cél tárgyi szempontból való meghatározása is elmarad s céljai általában nem tárgyszerűek. Csak egyszer hibázik rá erre majdnem, a 30. lapon., amikor azt mondja: »célunk valóságmegismerés«. Eltekintve attól, hogy itt sem talál bele a oél kellős közepébe,, mert valóságmegismerésről és nem az Ige hívő megismeréséről beszél, kétségtelen, hogy mégis közel jár a 13