Grünvalszky Károly: Az evangélikus vallástanítás célja tárgyi szempontból. Budapest [1943.]

látás'

1 s ezért szükségképpen nincsenek harmóniában egymással az említett célok sem. A »Tanterv és Utasítás* csak azt hangsúlyozza különféle formában, hogy »a vallástanítás az igehirdetésnek, az egyház tanító tevékenységének egyik módja«, (13. 1.) de elmulasztja határozott in megvonni a határokat a) a vallástanítás, b) általában a keresztyén vagy egyházi nevelés és c) az igehirdető s szentségeket kiszolgáltató és pas toralis egyház közölt. Pedig egy ilyen különbségtétel alapján egészen máskép festene a céloknak végső célra, állandó célra és célra tagoltsága. Először is alapot kapnának ezek a dolgok, a végső cél az egyházi an, az állandó cél a keresztyén nevelésben, a cél a vallástanításban.'

0 Azután olyan tartalmat nyernének, hogy nem lehetne többé 'összekeverni egyiket a másikkal, viszont elválasztani vagy szembeállítani sem lehetne őket. Azaz megszűnnék a »Tanterv és Utasítás«-nak az a gyöngéje, mely ebben a tekintetben most két ponton is erősen megmutatkozik. 1. Kidomborodnék a háromfajta cél különbsége és -egymáshoz tar.ozása. 2. A vallástanítás .célja is egységesebb lenne, merttárgyi szempontból mindössze egyre redukálódnék. — Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a^nyi szempontból és az anya,

y szempontjából újabb cé'ok kitűzése ne volna lehetséges. Sőt, ez egyenesen szükséges, mert nem hagy' Sólyom Jenő székfoglalóját is jellemzi ennek a helvos theol. enciklopédikus látásnak a hiánya. A különbség közte és a »Tanterv és Utasítás« között az, hogy nála ez a hiány inkább a theol. enciklopédia első részére vonatkozólag nyilvánul meg, míg a »Tanterv és Utasítás« a theol. enciklopédia második részére vonatkozólag árulja el ugyanezt. A theol. enciklopédia ugyanis D. Dr. Pröhle Károly (kéziratos egyetemi jegyzet) szerint két részre oszlik. 1. A theol. tudománynak, mint egésznek a mibenlétéről s egyéb tudományokhoz való viszonyáról, 2. az egyes theol. tudományok mibenlétéről és egymáshoz való viszonyáról. 1

0 Nem akarom ezzel azt mondani, hogy nem lehetne a fentieknél jobb elnevezéseket is találni az egyház egyes funkcióinak megfelelő célokra, de ezzel a kérdéssel majd csak akkor foglalkozunk, ha ideje elérkezik. 12