Kapi Béla: Egyetemes magyar protestáns egyháztörténet az evangélikus népiskolák V. és VI. osztálya számára. Győr 1942.
MÁSODIK RÉSZ - Magyar Protestáns Egyháztörténet - II. Küzdelem a protestáns vallásszabadságért
65 Egyházunk lelkészei az elnyomatás idejében is kiváló és képzett emberek voltak, a legtöbben közülök külföldi egyetemen tanultak. Különösen a pietizmus hatása alatt nevelődtek kiváló lelkészek, kik a nemzet művelődését is eredményesen szolgálták. A kiválók között is kimagasodott Bél Mátyás, Francke megbecsült embere, korának egyik legnagyobb történet és földrajz tudósa, ki pozsonyi lelkész volt. Továbbá Szenicei Bárány György, Francke tanítványa, korának egyik legkiválóbb nevelő tanítója, nagy egyházszervező, ki Tolna-Baranya és Baranya több gyülekezetében működött és megszervezte ezt az egyházmegyét. Ennek a korszaknak nagyjai között találjuk Tessedik Sámuel szarvasi lelkészt, ki úttörő volt a gazdasági oktatás terén, továbbá Vallaszky Pál lelkészt, ki a magyar irodalomtörténet alapvető munkása volt. Ezek a kiváló férfiak egyházunkon kívül nemzetünket is szolgálták s bizonyságot tettek egyházunk nemzeti szolgálatáról. A pietizmus hatással volt az egyházi fegyelem megerősödésére. Az egyház büntette azokat, kik vallási kötelességüknek nem tettek eleget, vagy akik részegséggel, káromlással, erkölcstelen élettel megbotránkoztatták a gyülekezetet. A vétkezőket a lelkipásztor intésben részesítette, majd a gyülekezet előtt megdorgálta, súlyos esetben egy időre kizárták a templomból és az úrvacsora vételétől is eltiltották. Ilyenkor a gyülekezet tagjaival sem volt szabad érintkezniök. Némely helyen a bűnöst a templomban elhelyezett szégyenkőre állították, a gyülekezetet a templomban bűnvallással és bocsánatkéréssel még kellett követnie. Az egyházi fegyelmezés kiterjedt az emberek családi és magánéletére is. így például megtiltották a halottitor tartását s elrendelték, hogy „lakodalmak csak nappal és csak egy leüléssel"' tarthatók. Szabályozták ebben a korban az egyházi szertartásokat is. Kimondották, hogy vasárnap és ünnepnap nem szabad házasságot kötni. A jegyespárt kötelezték arra, hogy egybekelés előtt vallásoktatásnak vesse magát alá. Isten kegyelmének köszönhetjük, hogy jóllehet egyházunk külső szervezetét és életét ebben a korszakban majdnem egészen megsemmisítették, az evangélikus vallási élet megmaradt, sőt 2
