Ottlyk Ernő: A pedagógus Luther. Budapest 1942.
6. A nevelés jelentősége.
43 téren egyaránt körülvevő lelkipásztori tisztnek látja. Ezért kíván jobb sorsot és több megbecsülést a nevelőnek s ezzel együtt a nevelést is magasabb szerephez juttatja. f) Az alapos és mélyreható nevelői munka nemcsak a vezető réteg embereinél ilyen jelentős, hanem az egyszerű embernél is. Mindenkinek ajánlja Luther a magasabb műveltség megszerzését, mert hogyha valamely ifjú tanult ember és mégis visszamegy dolgozni az apja mesterségébe, vagy földjére, annak is javára válik az iskolázott mivolta.121 Megnyílik előtte az irodalom s a könyvek világa és tudós emberekkel is okosan beszélhet, külföldi vándordíja során nyugodtan járhat idegen országokban, hogyha nyelvüket ismeri. Mindezek felsorolásán lekesülten kiált fel Luther: ,,So sihe doch hie, wie viel vnd grosse güter Gott auff die schulen vnd gelerten gestifft hat!" 124 125 C) A nevelés és iskolázás jelentőségét különösen az egyes pályákkal kapcsolatban kellett hangoztatnia Luthernek, mert az a veszély fenyegetett, hogy az iskolák elnéptelenedése miatt nem lesz meg a szükséges utánpótlás az értelmiségi pályákon. Maga mondja, hogyha a jelenlegi helyzet tovább tart, akkor a királyoknak kell majd jogászi teendőt végezniük, a fejedelmeknek hivatalnokokká kell lenniök s .a grófoknak és uraknak pedig íródeákokká kell válniok.126 Az iskolák tanuló-létszáma pedig egész csekély. ,,Nu wolt ich wetten, ob jnn halben deudschem lande, jetzt vier tausent schüler weren." 127 Az egyetemeken 1520-tól állandóan apad a hallgatók száma, Wittenbergben 1520—1526 között ilyen irányú apadás volt: 579, 245, 285, 198, 170, 201, 76. Erfurtban. 310, 120, 72, 15, 43, 21, 14. Lipcsében: 417, 340, 285, 126, 91, 102, 81. Rostockban: 1529-ben egyetlen hallgató sem volt. Greifswaldban 1525—1539 között valószínűleg teljesen szünetel az egyetemi élet. 128 A kultúr-közönyösség általánossá vált s ez a jelenség mindaddig tartott, amíg ki nem alakult az iskolák és egyetemek külső és belső megreformálása. 1530-tól már állandóan emelkedik az egyetemi immatrikulációk száma s egymásután nyílnak meg a középfokú oktatás csarnokai is. Melanchthont közel 1000 iskola megalapítójának tekintik, közvetve, vagy közvetlenül; jórészt az ő hatására indul meg az egyetemi élet Tübingenben, Heidelbergben, Greifswaldban, az oderai Frankfurtban, Rostockban s emelkedik a hallgatók lét124 L. W. Clemen IV. 159. o. 124 L. W. Clemen IV. 167. o. 120 L. W. Clemen IV. 168. o. 127 L. W. Clemen IV. 160. o. iss j)r Friedrich Paulsen: Geschichte des gelehrten Unterrichts aut den deutschen Schulen und Universitäten vom Ausgang des Mittelalters bis zur Gegenwart. 2. Aufl. 1896. I. 192. o. II. 692. o.
