Ottlyk Ernő: A pedagógus Luther. Budapest 1942.
7. Módszer.
44 száma Lipcsében és Wittenbergben is.iaM A válság idejének azonban Luther volt a prófétája, ő intett, buzdított az iskolák átszervezésére, illetőleg létesítésére. 1524-ben az „An die Ratsherren aller Städte deutschen Landes, dass sie christliche Schulen aufrichten und halten sollen" című iratában azért fordul a városokhoz az iskola-fenntartásra vonatkozó felszólítással, hogy elejét vegye a kultúr-közöny további terjedésének. Azonban még erősebb hangra volt szükség s ezért 1530- ban „Das man die Kinder zur Schulen halten soll" című sermojában már arról ír, hogy a felsőbbségnek joga vau kényszeríteni is a szülőket, hogy gyermekeiket az iskolába adják. A közönyt a sátán munkálja, mert annak érdeke, hogy a kihaló nemzedék után tudásban gyenge, erőben hitvány, műveltségben járatlan utódokat találjon, akikkel tetszése szerint bánhat. „So denckt er dennoch bey vnserm nach- komen seinen willen zu haben, als die er jtzt also für vnsern äugen zu rüstet, das sie nichts lernen noch wissen sollen, vnd also wenn wir nu tod sind, ein nacket, blos, wehrlos volck für sich habe, mit den ers machen müge, wie er will." 180 •A közönnyel való e harcában válik Luther az iskolai nevelés jelentőségének értékelésében az ifjúság életéért és sorsáért aggódó, segíteni akaró, igazi nevelővé. Ebben a küzdelmében állította oda evangéliumi egyháza elé egyszersmin- denkorra a nevelés és iskolázás ügyére való szüntelen figyelés kötelezettségét. A kultúr-közöny elleni harca világosan mutatja, hogy milyen nagyra értékelte az iskolai nevelést és annak munkáját. A nevelés jelentőségének tárgyalása alkalmával itt csak utalunk erre a tényre, az idevonatkozó két pedagógiai írását gondolatmenetünk egész folyása alatt tárgyaltuk összetett és sokszínű vonatkozása miatt. 7. Módszer. A) A módszer az, amely leginkább változik az egyes korok szerint. Luther is korának a gyermeke a módszer tekintetében. Meglehetősen kevés megjegyzéssel találkozunk, amely a módszert érintené Luther pedagógiai gondolatai között. Ennek oka egyrészt az, hogy maga a kor sem látott a módszerben olyan fontos tényezőt, mint a jelen; másrészt pedig az, hogy Luther, nem lévén tanító, általános szempontok irányító jellegű megadásán kívül részletesen nem foglalkozott a módszerrel, hiszen a tulajdonképpeni iskolai munkát barátaira és munkatársaira, főleg Melanchthonra és másokra bízta. Azonban így is útmutatók lettek általános megjegyzé- 133 133 Paulsen i. m. II. 693 o. 130 L. W. Clemen IV. 148. o.
