Ottlyk Ernő: A pedagógus Luther. Budapest 1942.
1. A nevelés antropológiai alapvetése.
13 teszek én is mindent, ami neki tetszik és leszek felebarátom iránt is keresztyén, amint Krisztus irántam lett és nem teszek egyebet, csak amiről tudom, hogy nekik szükséges, hasznos és üdvösséges; hiszen nekem hitem által Krisztusban mindenem megvan bőséggel!14 15 Így lesz hálából a keresztyén ember mindenek szolgája. Azonban a szabadságnak és a szolgaságnak erre a kettős állapotára az ember nem juthat el a saját erejéből, semmilyen külső, nem Istentől származó dolog el nem végezheti ezt a műveletet az emberen. „So nhemen wir fur vns den ynwendigen geystlichen menschen zuseheri was datzu gehöre dz er eyn frum frey Christen mensch sey vnd heysse. So ists offenbar das keyn eusseriich ding mag yhn frey noch frum machen, wie es mag ymmer genennet werden." 15 Egyik ember sem teheti jóvá a másikat, nem tud úgy hatni a lélekre, hogy végérvényesen megváltsa és újjászülje azt, tehát hogy etikailag jóvá és cselekedetekben jó gyümölcsöt termővé tehesse. Egyedül Isten cselekedheti meg ezt, néki hatalma van arra, hogy Igéje által a bűnös embert újjá, megtértté, tisztává szentelje meg. „Hatt die seele keyn ander dinek, Widder yn hymel noch auff erden, darynnen sie lebe, frum, frey vnd Christen sey, den das heylig Euangelij, das wort gottis von Christo geprediget. Wie er selb sagt. Joh. 11. Ich byn dz leben vn aufferstehung, wer do glaubt yn mich, der lebet ewiglich. Item 17. Ich bin der weg, die warheyt vnd das leben.16 A nevelés számára is döntő jelentőségű Luthernek az a véleménye, hogy a bűnös ember exisztenciáját egyedül Isten teremtheti újjá Igéje által, más út és segítség nincsen az ember alaptermészete megváltoztatását illetően. Üjra és újra felcsendül Luther antropológiájában ez az állítás. „So müssen wir nu gewiss seyn, das die seele kan allis dings emperen on des worts gottis vnd on das wort gottis ist yhr mit keynem ding geholffen. Wo sie aber das wort hatt, sso darff sie auch keyness andern dings mehr, sondern sie hat in dem wort gnugde speiss, freud, frid, licht, kunst, gerechtickeyt, warheyt. weyssheyt, freyheit, vnd allis gutt überschwenglich."17 A Szentírás szerint Isten haragjának és büntetésének egyik legnagyobb jele, ha Igéjét megvonja az emberektől, s viszont a legnagyobb kegyelem jele, ha Igéjével munkálkodik az embervilágon.18 Maga Krisztus is ezért jött a világra, hogy Isten üzenetét, kegyelmes szeretetét és büntető ítéletét hir14 Br. Podmaniczky Pál: A reformáció neveléstörténeti jelentősége. Sopron. 1916. 17. old. nyomán. I’ither művei II. 323. 15 L. W. Clemen II. 11. 18 L. W. Clemen II. 12. 17 L. W. Clemen II. 12. 18 Zsolt. 107 : 20.
