Urbán Ernő: Krisztus keresztje. Budapest–Sopron 1941.

net nélkül, szakadatlanul a gondolkozással nyomon követni törekszik. A hit a kinyilatkoztatásból él és rajta kívül semmi másból. Magától értetődik ezért, hogy a kinyilatkoztatás ese­ményeibe, az élő Isten nagyságos dolgaiba való egyre mélyebb betekintésre vágyik. Azzal kezdődik a hit, hogy valaki elmond­hatja: „Tudom, kiben hiszek!" Azonban akiben hiszünk, az olyan felséges, igéje olyan mély, cselekvése olyan megfogha­tatlan csoda, hogy őt egyre jobban, egyre közelebbről meg­ismerni holtunkig tartó feladat. Nem az emberi értelem örök szomj ázása, kielégíthetetlen, határtalan kíváncsisága tör elő ebben a törekvésben. Isten akarata az, hogy a hivő keresse az egyre teljesebb, folyton mélyülő megértést. 8 ) Csak ebben a hivő gondolkodásban növekedhetik Isten szeretetének csodáján ál­mélkodásunk, kibeszélhetetlen, meg nem érdemelt ajándékáért és meglepő, ingyen való kegyelme előtt alázatosságunk. Anselmus e mindenkor és mindenütt esedékes szolgála­ton kívül műve írásakor még két külön feladatot tűzött maga elé. Mind a kettő korának sajátos szükségeiből állott elő. A Cur Deus homo egy hatalmas missziói vállalkozás esz­köze. A keresztes hadjáratok megindulásakor keletkezik, ami­kor a nem keresztyén népekkel és az idegen, csillogó keleti művelődéssel való találkozás izgatja és foglalkoztatja az embe­reket. 9 ) A látóhatárnak ez a hirtelen kitágulása felébreszti sok hívőben újra a missziói felelősséget. Szorongatni kezdi őket a veszendő lelkek gondja, hogy erősebben indítsák meg az arab­mohamedán világgal a térítő, Krisztusnak hódító, bizonyság­tevő vetekedést és pásztori beszélgetést. Egyúttal a zsidósággal és ennek vallásos filozófiájával folytatott missziónáló vi­8) negligentia mihi videtur, si, postquam confirmati sumus in flde. non studemus, quod credimus, intelligere. CDh I, 1. Sch. 6, 2. Ansel­mus munkája nem visszhang nélkül való. Kezdettől fogva közösségből fakadt. Keresők és kérdezősködők vágyakozására fog munkájához. Az a vidék, ahol működik, ekkortájt elevenedik meg a clugny-i reform hatására. Nemcsak papok és szerzetesek életét formálja át, hanem fel­ébreszti a gyülekezeti tagok széles rétegeit is. Ez tükröződik könyvünk­ben is. de qua quaestione non solum litterati, sed etiam illitterati multi quaerunt et rationem eius desiderant. I, 1. Sch. 5, 18. 9 ) 1095-ben indítja el II. Orbán pápa a piacenzai és clermonti zsi­naton a mozgalmat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom