Szilády Jenő: A magyarországi tót protestáns egyházi irodalom 1517-1711. Budapest 1939.
XVII. SZÁZAD. - 1. A XVII. sz. tót protestáns egyházi irodalmáról általában
művet kivéve, 6 e század tót irodalma kizárólag vallásos irodalomból áll. E korban előkelők és alacsony sorsúafc között egyaránt a vallásos eszme az uralkodó. Előkelő férfiak és nők nemcsak eszmecserét folytatnak a hif. dolgairól, de maguk is írnak vallásos tárgyú énekeket és imádságokat. Ez azonban könnyen érthetővé válik, ha azokra a háborús és ellenreformáció okozta nagy megrázkódtatásokra gondolunk, melyek elől csak Istenhez menekülhetett vigasztalásért és erőért a megrettent lélek. A megjelent énekes- és imádságoskönyvekben, szinte kivétel nélkül mindegyikben ott találjuk a török kegyetlenkedései, a kuruc-labanc háborúk viszontagságai, s a katholikus viszszahatás miatt panaszkodó sorokat. A XVII. század magyarországi tót protestáns irodalma,— mint már említettem, — jóval szegényebb, mint a hazai magyar vagy német protestáns irodalom. Legnagyobb számmal az imádságos könyvek és kalendáriumok jelentek meg, ezeket vásárok alkalmával árulták, s így könnyen hozzáférhetőek voltak az érdeklődők számára. A nemesek és városi polgárok igényeit ezek teljesen kielégítették. Magasabb irodalmi érdeklődést csak a pap* ság, s néhány tótul is tudó iskolázottab nemes úr árult •el, a nép pedig, mivel írni ós olvasni nem tudott, az élő iszóból táplálkozott. Nem csodálkozhatunk tehát azon, hogy ha a vallás ügye e korban általános érdeklődést keltett is, a vallásos irodalom a század sajátos általános műveltségi viszonyaiban rejlő okoknál fogva gazdagabb virágzásnak még nem indult. Figyelemre méltó azonban, nogy a hazai evangélikus tótok és idemenekült cseh testvérek nyomtatásban megjelent egyházi irodalma aránylag még szegénységében is összehasonlíthatatlanul gazdagabb, mint a magyarországi katholikus tótok nyomtatott irodalma. Ez a tény nagyon sajátosnak tűnik fel, ha meggondoljuk, hogy az ellenreformáció visszatérítő mun6 Ilyenek a kalendáriumok, Comenius pedagógiai müvei (Janua íinguarum, Orbis pictus), valamint Masnicius Tóbiás >Zpráva Pjsma Slovenskeho« c. grammatikája.
