Szilády Jenő: A magyarországi tót protestáns egyházi irodalom 1517-1711. Budapest 1939.

XVII. SZÁZAD. - 1. A XVII. sz. tót protestáns egyházi irodalmáról általában

kaja, melyet a pápa, a Habsburg királyok, s a katholikus nemesség is hathatósan támogattak, már a XVII. század elején megkezdődött, s ennek folyamán mások között több tót evangélikus író is száműzetésbe került (Kalinka Joachim, Horcicka Dániel, Masnicius Tóbiás, Simonides János, stb.), a jezsuiták tömegével égették el a protestáns egyházi irodalom termékeit, újabbak megjelenését, s az exuláns irodalom behozatalát pedig akadályozták.

7 Önként kínálkozik a kérdés, mi okozta, hogy a század tót nyelvű protestáns irodalma mindezen gátló viszonyok ellenére is nagyobb, mint a tót katholikusoké. Mindenekelőtt kétségtelenül az a körülmény, hogy a tót katholikusok, különösen a század első felében, főként latin nyelven írtak, mert a latin nyelvű nagyszombati hitbuzgalmj kiadványokat egész Európában is érdeklődéssel olvasták és vásárolták, ellenben a hazai nyelvű nyomtatványoknak igen kicsiny volt a vevőközönsége. Továbbá könyvkedvelő katholikus ember ekkor még kevés volt az országban, a protestánsok pedig óvakodtak attól, hogy nagyszombati nyomtatványt vegyenek a kezükbe.

8 így érthető, hogy, amikor a tót katholikus irodalom a XVII-ik század közepén megindult, a- tót protestánsoknak már egész kis irodalmuk volt. Igaz ugyan, hogy a legrégibb, ma ismeretes tót nyomtatott szöveg a Pozsonyban 1625-ben kiadott »Rituale Strigoniense«-ben jelent meg,

9 de a. tót katholikus irodalom első terméke csak 1643-ban látott • 7 Zora Lackóvá írja »Maly pobTad do evanjelickej predtolerancnej literatury« c. értekezésében (Cirk. Listy. 1932. 205.), hogy nemrégiben kiállítás volt Miaván, melyen a régi tót irodalom néhány ritka példánya között Arndt János műveinek 13 régi kiadású példánya volt kiállítva, ami aránylag feltűnően nagy szám. Ez Z. L. szerint abban leli magyarázatát, hogy Arndt műveinek tartalmi szépsége és értéke a katolikusokat is megragadta, ezek náluk is közkézen forogtak, s így megtűrték használatukat az evangélikusoknál is. ... 8 Pintér Jenő Magyar irodalomtörténete. Bpést. 1931. III. 34. • RMK. II. 439.