Szilády Jenő: A magyarországi tót protestáns egyházi irodalom 1517-1711. Budapest 1939.

XVII. SZÁZAD. - 1. A XVII. sz. tót protestáns egyházi irodalmáról általában

Felvidéken irodalmi nyelvvé való válását.*) Láttuk hogy a XVI. sz. tót eredetű egyházi énekei, a Besztercebányai Agenda kéziratos része, s az 1581, évi bártfai tót Luther-káté telve vannak szlovakizmusokkal. A »testverek« nyomdáinak létesülése után ezek a szlovakizmusok szinte egy csapásra tűnnek el az irodalmi nyelvből, ami csak úgy történhetett meg, hogy a hazai tót író szlovakizmusokkal teletűzdelt kéziratos műveit a testvér betűszedők a cseh nyelv és helyesírás szabályai szerint kijavították és átírták. Később már Brewer Lőrinc lőcsei nyomdájából is tiszta cseh nyelven írt munkák kerültek ki, ami csak úgy érthető, hogy a testvérnyomdászok nyelvcsehesítő törekvése Brewerre is hatott, s ő is szükségesnek látta egy a cseh nyelvet jól ismerő betűszedő, vagy környékbeli ilyen nyelvtudású tót pap igénybevételét.

4 így történt, hogy a XVII. század tót protestáns irodalmi termékeinek nyelve, egy-két erősen tótos nyelvű munkát kivéve,

5 a cseh nyelv volt. Ha ehhez vesszük még a králici biblia és Tranovsky Citharajának nyelvi hatását, egészen világosan láthatjuk a cseh nyelvnek a felvidéki tót irodalomban való meghonosodásának okait. A cseh-alapítású három nyomda létesülésével az irodalmi munkásság is hamarosan megindult. Egy-két világi *) A mai fiatal tót nemzedék, mint sok másban, úgy az irodalomtörténetben is túlzásokra ragadtatja magát. A Viera a Veda 1931. II. 32. lapján egy ilyen ifjú író

T Tomala Kv, azt az állítást kockáztatja meg, hogy a felvidéken a XVII. században magas tót kultúra volt, mert itt ekkor már 19 tót nyomda működött. A valóság az, hogy ilyen csak hat volt: Lőcsén, Bártfán, Kassán, Besztercebányán, Pozsonyban és Nagyszombatban — mind német és magyar alapítású nyomdák; tótnak egy sem nevezhető, mert az első három állott ugyan a tót kultúra szolgálatában is, ámde ezeket sem tótok alapítottak, hanem németek. 4 Ján Mocko: Slovensky rukopis s konca XVI. a poőiatku XVII-ho stoletia. Slov. Pohl'ady. 1894. } 5 Pribis Dániel Katechizmusa (1634.); Cithara 1653. évi, valamint 1696. évi kiadása; Luca A.: Arma piorum (1655.); Hrabovsky P.: Manuale Latino—Hungarico—Slavonicum (1657., 1668.), stb.