Szilády Jenő: A magyarországi tót protestáns egyházi irodalom 1517-1711. Budapest 1939.

XVI. SZÁZAD. - 7. Bizonytalan című és kiadású könyvek a XIVI-ik században

könyvről van szó. Pedig ez csalóka kifejezés, mert egy dunántúli evangélikus papnak (Szalaszegi) nyelvérzéke szerint a tót szó a Dunántúlon az ő korában kizárólag csakis a vend-szlovén nyelvet jelenthette. Habermann imádságainak fordításával foglalkozva Cosack meg is említi ezt a szlovén nyelvű fordítást: »Ins Slavonische übertragen, erschienen die Habermannschen Gebete zu Laybach schon 1579. in 12

0

«.

4 3. Ján Prúno, Katechizmus latinsko — slovensky. Galgóc, 1584 körül. Szintén olyan könyv, amelyet sokan emlegetnek, de senki sem látott. Elsőnek Tablic B. emlékezik meg róla, Vácon 1806-ban megjelent Poezye I. 30. lapján.

5 Sztripszky H. sajtó alá rendezett bibliográfiájának kéziratában így ír: »Erosen kételkedem egykori {megvoltában. Galgócon volt ugyan akkoriban nyomda, ámde nem kell azt gondolnunk, hogy ez olyasféle nyílt iparvállalat lett volna, mint a mai nyomdák, ahová bárki is elviheti kéziratát kinyomatásra. Ez a kis hordozható kézisajtó a hányatott életű, sokat üldözött Bornemisza Péter tulajdona volt s éppen hogy csak Bornemisza egymást sűrűn követő saját magyar könyveinek kinyomatására volt elegendő. Neki csak az egy Mantskovitíh Bálint volt segítségére a nyomtatásban s ez a nyomdász valóban itt, Galgócon is működött a semptei és detrekői hányódások után 1582—1584. években, amíg aztán Vizsolyban meg nem állapodott. Az 1584. évben csakugyan megjelent ebben a kis nyomdában egy evan4 C. J. Cosack: Zur Geschichte der evangelischen ascetischen Literatur in Deutschland. Basel & Ludwigsburg. 1871. 263. 5 Szólnak még a könyvről: Szeberinyi, A.: Pantheon. Korouhev na Sione. II. 1879. 82.; 0. Truchly: y Literatura slovenská. Slovesnoi* I. 1873. 68; A. Pypin, V. Spasovic, A. Kötik: Historie literatúr slovansk.ych. II. 1882. v Praze. 451.; A Lombardinj: Slovensky Plutarch. Slov. Pohl'ady. 1888. 39.; L. Rizner: BPS. IV. 180.; P. Bújnák: i. m. 39.; B. Varsik: Husiti a reformácia na Slovensku. 148.; Gulyás P.: A könyvnyomtatás Magyarországon című művében emlegeti a galgóci nyomdát, de a Prüno-féle kátéfordításról nem emlékezik meg.