Szilády Jenő: A magyarországi tót protestáns egyházi irodalom 1517-1711. Budapest 1939.
XVII. SZÁZAD. - 3. Az imádságok és elmélkedések irodalma
jengősekké, dogmatikusakká és monotonakká válnak. Al könyvecske végén 61 egyházi énekeket találunk, melyek közül a legtöbb a Citharából is ismeretes. - . 1684-ben jelent meg K.G.B.-től Zsolnán a németmetből fordított Cordíale Horologium 62 eredeti tót verses imádságokkal bővítve. A bevezetés a szőlőmunkásokról szóló példázatból kiindulva megállapítja, hogy »a Szentírás tanítói a tizenegyedik és az utolsó órát nagyon találóan a két végórához, t. i. a halál és az utolsó ítéletórájához hasonlítják. Ami a halál utolsó óráját illeti, maga az Űr Jézus mondja: Atyám! eljött amaz óra: dicsőítsd meg a te Fiadat, hogy a te Fiad is dicsőíthessen téged (János ev. 17. 1.)« Hivatkozik még Pál apostol szavaira (II. Tim. 4. 6.), Dávidra (39. Zsoltár 6.) és másokra, akik hasonlóképpen a két utolsó órát juttatják az olvasó eszébe. A könyv a következő kérdésre felel: »Mit kell egész életedben, minden egyes órában szem előtt tartanod, hogy életedet az Űr Isten dicsőségére, s a magad üdvösségére tölthessed el?« A nap egyes óráira több rövid elmélkedést közöl úgy, hogy valamely szentírási hely alapján megállapít egy-egy hittani igazságot (pl. egy az Isten, vagy egy a közbenjáró Isten és ember között), s azt rövid elmélkedésben kifejti. Az elmélkedéseket verses imádságok követik. A nyelv-tótosítás tudatossága nyilatkozik meg Sinapius Horcicka Dániel »Isten gyermekeinek gyöngyöcskeje« 63 című művében, melyet előtte is ismesí 394—410. és R4b—R8. 62 Cordíale Horologium aneb Srdecné Duchownj Hodinky Pfed tjm z Nemeckeho Jazyku prelozené. Nynj pak nétoo malo porozssirené s pridanjm Modliteb Rytmownjch k gednékazdé hodine od K. G. B. W Ziliné Leta 1684. — Matica Slovenská. 63 Perlicka Dijtek Bozijch, z Aneb Pokladniee Duchownj, rozlicné drahé Perly a Klinoty w sobé obsahugjcy. Z Pétj cástck S. katechyzmuse slozena, stránkami obnowená, a k wzdelanj w wjre a poboznosti, na swetlo wydaná od Daniele Synapause w Lewoczy... 1683. — M. Nemz. Múz. RMK. II. 1528, és a budapesti