Schulek Tibor: Bornemisza Péter 1535–1584. A XVI. századi magyar művelődés és lelkiség történetéből. Sopron–Budapest–Győr 1939. (A Keresztyén Igazság könyvtára)
I . R É S Z . - II. PRÉDIKÁTOR.
zsán, eltemették Bécsben Szent Dorottya templomában.) Mindkét felesége német asszony. Ecchius (Eggen) közelebb áll a magyarsághoz. Már fiatalon pozsonyi gróf lesz, majd Győr várának és 1571-ben a dunántúli hadaknak nagy tekintélyű főkapitánya. 1 Jól beszélt magyarul és maguk a magyar vármegyék, főrendek sürgették főkapitányi kinevezését. 2 Első felesége osztrák (Pernstein Katalin grófnő f 1571. május 14.), a második Enyingi Török Ferenc (f 1571. február) özvegye, Gúthy Országh Borbála. (Ecchius is szolgálati helyén Győrött hal meg 1574-ben, és őt is a bécsi Szent Dorottya templomában temetik. 3 Julius (szül. 1531.) miként két bátyja, szintén birlodalmi udvari tanácsos, de katonai vagy közhivatali tisztet nem igen töltött be. Ügy látszik, főleg óriási kiterjedésű jószágainak gyarapítására fordítja idejét, erejét. Első felesége magyar asszony volt: Thurzó Elek országbíró leánya, Erzsébet, (előbb özv. Pernstein Jaroslávné és özv. Ungnad Ádámné, t 1573 nov. 29.), második felesége osztrák, Dietrichstein Anna bárónő (f 1586 első felében). Julius gróf 1595-ig volt életben s Bécsben temették őt is testvérei mellé. 4 Galgóc. Bornemiszát a Salmok, ha korábbról nem, akkor az 1569-i pozsonyi országgyűlésről bizonyosan ismerték, de ismerhették Julius gróf feleségének rokonsága révén is, mivel Balassi Meny1 Magyar viszonylatban akkor szokatlan nagyúri életstílusát, amely egyébként öccsére Júliusra is jellemző, érdekesen tükrözi annak a rendeletnek hangja, amelyet 1569. március 31-én a polgárdiakra és battyányiakra bocsátott: Mi gróf Eckius Salmi és Neuburgi, az hatalmas római császárnak tanácsa és főhelylartója Győrött, hagyjuk és parancsoljuk nektek polgárdiak és battyányiak, hogy azminemű újonnan lett romlás esett az palotai palánkon, mindiárast reá gyűljetek és meg csináljátok; mert stb .. (Takáts S.: Raizok II. 81. sköv. 1.) 2 Takáts S.: Magy. nagyasszonyok Bp. 1926, 214. sköv. u. a. A török hódoltság korában. (Rajzok IV.) Bp. 1928, 366. sköv. 1. 3 Hogy kortársai mennyire magyar hősnek tartották, arra jellemző Rákóczi Mártonnak disztichonja 1574-ből: Hungarus ut fieret si non ultro ipse petisset Salminodes, claris Ecchius ortus avis Sponte petiturum Regnum fűit atque coloni Hungarus ut vellet Salomnides fieri Tantis si meritis, tanta spe tollit in ipsum Hungaricae gentis tantus habetur amor. (ApDonvi Hungarica I. No. 459. 212. 1.) — V. ö. Verancsics Antal: öszszes munkái XI. 64: Comitem Ecchium ad hanc praefecturam censerem esse promovendum, quum aliopuin ipse sit iam Hungarus. 4 Első házassáea révén teméntelen vagyonnak, Sempte, Szered, Galgóc, Temetvény és Richnó várainak lett szabados ura, amihez még ausztriai és mostoha anyja révén örökölt dunántúli birtokok kerültek (Neuburg Peilstein. Felsőlindva, zálogjogon Borostyánkő, Stomfa stb.). — Felesége Thurzó Erzsébet egyébként mostoha anyjának, Széchy Margitnak féltestvére volt: mindkettőnek közös anyja Széchy Tamásnak, majd Thurzó Eleknek volt a felesége.
