Schulek Tibor: Bornemisza Péter 1535–1584. A XVI. századi magyar művelődés és lelkiség történetéből. Sopron–Budapest–Győr 1939. (A Keresztyén Igazság könyvtára)
FÜGGELÉK, - VI. A BORNEMISZA-IRODALOM
bajos ily határozottan nyilatkozni. A szeredi lelkészség 1560-ban a Kalendárium adatából megdöntöttnek tekinthető; szeredi földesurasága találgatásnál, illetve félreértésnél nem igen több. Nagyszombati működését nincsen okunk a zólyomi munkábaállásnál korábbi időre tenni. A Cantio optima szereztetési idejét 1553—56 tájára tettem, amikor gonosz hír támadt felőle. Nótajelzése is erre bátorít. Husztban bizonyára Balassi Menyhártnál járt. — A Salmokra vonatkozó családtörténeti adataink nyilvánvalóvá teszik tévedését Salm Eck és Julius dolgában. — Az 1579. évi bécsi fogság előadásában Dézsi Lajostól eltérő nézetre jutottam. Dézsi véleményét indokolja a Semptéről való futás mellé jegyzett 1579-es évszám, amit azonban Telegdi postillája II. részének alapján elírásnak, vagy sajtóhibának kell tekinteni. — A detrekői nyomda és Farinola—Mantskovith tevékenységét már Gulyás Pál helyesen korrigálta. — Vallási hovatartozását illetően Dézsi közvetítő álláspontja. is csak? egész kis részben fogadható el. E lényegtelen részletkérdésektől eltekintve Dézsi Lajos életrajza kimagasló. FARKAS GYULA: Balassi Menyhárt áruitatásának szerzője. Magyar Nyelv. 1927., 241. sköv. A híres, Karádi Pál unitárius prédikátor által 1569-ben Abrudbányán kiadott Balassa-komédiáról tartalmi és nyelvjárási következtetésekkel azt a vélekedését kockáztatja, hogy annak szerzője Bornemisza volna! Szerinte Bornemisza 1564-ben a bécsi vizsgálatból egyenest Ungvárra megy Balassa Mennyhárthoz, akinél azonban nincs mit keresnie, mivel az katholikus hitre tért. Ezért Husztra vonul Bálás paphoz s ott írja meg a Cantio optimát és énekét Szí. János látásáról. A Komédiát is akkor szerzi. A benne szereplő Szénási pedig nem volna más, mint maga Bornemisza! — Fő érve, hogy a Komédiát csak olyan ember szerezhette, aki a Balassák közvetlen környezetéhez tartozott, tollforgató ember volt és a belső dolgokról is sokat tudott. Tehát Bornemisza!! Ez az állítás háborúelőtti nézetének felújítása, amely akkor némi pro és contrára adott alkalmat Borbély István, Horváth János és Erdélyi Lajos részéről. (Irodalomtörténet 1913. 1914. 175, 189. 1.) Vitéz HÁZY JENŐ: Balassi Menyhárt áruitatásának szerzője. Magyar Nyelv, 1928., 98. sköv. 1. E cikk a Farkas-féle Komédia-hipotézis alátámasztását célozza. Igen becses adalékokat tartalmaz Balassa Menyhárt életrajzához, amelyekből meggyőzően megállapítja, hogy a Komédiának 1567-ben vagy ez után kellett íródnia. Tanulmányunkban igyekeztünk minden üres feltevést kerülni. A Farkas-féle vélekedést bizonyítatlanul állítani mindenesetre könnyebb, mint cáfolni. Bornemisza szerzősége gondolatának elutasítására több ok van: egyrészt nem tapasztalni semmi írásában a gúnynak ezt az alkalmazását, másrészt nehezen volna egyeztethető azzal a kölcsönös ragaszkodással, amellyel Bornemisza Péter és Balassi István, a kigúnyolt Menyhárt fia egymás iránt viseltetnek. Bornemisza nyílt és szókimondó jelleme megrója Menyhárt paráznaságát is, mégis tisztelettel és elismeréssel nyilatkozik róla a Fóliópostilla előszavában. Vagy ostorozott volna olyan latorságokat is, amelyek a Komédiában szerepelnek, vagy nem bókolt volna az 1584. évi előszóban sem. — De tulajdonképpen maga Házy cáfolja Farkas több állítását: Bornemisza azonosságát Szénásival és az 1564. évi keletkezést. GULYÁS PÁL: Bornemisza Péter prédikációi Istennek irgalmasságáról. Protestáns Szemle, 1928., 570—571. 1. Megállapítja, hogy a jelzett mű különlenyomata a postilla V. kötetének. — „Bornemiszát kétségkívül az ő kevés szeretetről tanúskodó meghurcoltatása indította arra, hogy az isteni irgalmasságról s az emberek
