Schulek Tibor: Bornemisza Péter 1535–1584. A XVI. századi magyar művelődés és lelkiség történetéből. Sopron–Budapest–Győr 1939. (A Keresztyén Igazság könyvtára)

I I . R É S Z . - VIII. IGEHIRDETŐ.

Érdekes és a kor irodalmi átvételeire roppant jellemző kapcsolat található Bornemissza és Károlyi Péter nagyváradi prédikátor között. Utóbbinak Az halálról, feltámadásról és az örök életről hasznos és szükséges könyvecske címen jelent meg egy kisebb munkája Debrecenben 1575-ben, tehát éppen a nagy döghalál kezdete előtt. (A könyv fautora Báthory Kristófné Bocskay Erzsébet, akinek anyja Sulyok Krisztina, Dobóné Sulyok Sára és Balassiné Sulyok Anna testvére volt.) — Mire a járvány Semptén is fellép, Bornemisza éppen a postilla IV. kötetét készíti elő és a Jairus leányáról szóló prédikáció után egyszerre áttér az döghalálról való tanúságokra. (P.V.507.) Előtte pedig: megjegyzi, hogy csak egy kérdésről felelek: ha illik-e az döghalál elől el futni? De ezből egyéb szükséges tanúságinkis lesznek, mint majd meg halljuk. Melyek mind az Caroli Péter jámbor Isten félő tanyító társamnak írása szerint lesznek. (U. o.) Ezután sorra felteszi Károlyi kérdéseit: Honnan vagyon az döghalál? Mi okáért bocsátja Isten az emberekre? stb. És a feleletet is szóról szóra Károlyiból adja meg rá. Csak itt-ott találunk egy betoldást,

1 vagy nagyobb kiegészítést.

2 1579-ben megjelenik Debrecenben Félegyházi Tamás ottani lelkipásztornak egy jelentős könyve: Az keresztyéni igaz hitnek részeiről való tanítás.

3 — Ezt a kérdésekben és feleletekben megirt dogmatikai munkát Bornemisza igen nagyra becsülhette, mert kevés szóval meg változtatván, az mennyire ez könyvbeli írásnak folyásához szükséges (Fol.P.CCCCLb.), többször hosszú részeket vesz át belőle a Fóliópostillájába. így a Szent Háromság utáni 6. vasárnap második prédikációja a megigazulásről és jócselekedetekről 20 (15+5) oldal szószerinti kiírás Félegyháziból.

4 A Jarius leánya feltámasztásáról szóló prédikáció után pedig már nem Károlyi Pétertől, hanem Félegyházi Tamástói hoz az halálról való prédikációkat, -'melybe noha níhol változásis lett itt, mind az által igen értel1 P. V. 508: 20 sor gyakorlati, ügyes összefoglalás, amely nincsen meg Károlyiban. 511: 3 sor az ördögről és egy Augustinus hivatkozás. 2 Kortörténeti szempontból igen érdekes az a 4 oldalas kiegészítés, amely ezt a problémát fejtegeti: Négy féle magatartásáról annak, aki az döghalál előtt el akar menni, arrólis, aki készeríttetik maradni, lássuk, mint tartsa magát. (P. V. 516b sköv.) — Ugyancsak bővebben ír Károlyinál a pestisről. — A Fol. P.-ban ismét történik rövid hivatkozás Károlyira: DCXCIVb. 3 RMK I. 152 sz. További kiadásai: Debrecen 1580, 1583, 1588, 1601. * Fol. P. CCCCCI—

III.: Félegyházi 264—275., CCCCCIIIb—IV: Félegyházi 126—131.