Schulek Tibor: Bornemisza Péter 1535–1584. A XVI. századi magyar művelődés és lelkiség történetéből. Sopron–Budapest–Győr 1939. (A Keresztyén Igazság könyvtára)

FÜGGELÉK, - V. SZEMELVÉNYEK. - b) igehirdetéséhez.

Először a keresztségbe ezt vedd eszedbe: Látod, hogy mindennap az keresztyén embernek szívét megrettenti az ördög, azért mindennap az kö rösztséggel erősítened magadat igen jó és igen szükség. De nem úgy, hogy mindennap, avagy sokszor megkeresztelkednél. Mert csak egyszer kell meg keresztelkednünk, mert elég embernek egyszer születni, de mind az által egyszer való körösztölködésünknek naponként hasznát vehetjük imilyen képpen: Hogy valamennyiszer meg késértetünk és meg rettenünk, annyiszor meg emlékezünk az igaz Istennek ígéretiről és az erős fogadás­ról, kire magát kötötte az köröszt víz fölött. Mert ezt felszóval kiáltá, hogy az Jézus Krisztus, az ő szerelmes Fia, és abba őneki kedve tölt: Az az, az ő szerelmes Fiába minketis szeret és ő benne minket is kedvel, minket is fiává fogadott, Szent Fia vérével meg mosott, meg tisztított, kiért kegyelmes Atyánk, gondviselőnk, meg szentelőnk és idvözítőnk akar lenni. A mint ezeket az ígékbenis meg jelenti, a melyekvei kereszteltet bennünket, Atyának, Fiúnak és Szent Léleknek nevében. Akkor erős képen kötelezi magát mint régen a környülmetélkedésbe, hogy ő minekünk meg kegyelmező Atyánk lenne az ő Szent Fiáért, az önnön Szent Lölkét mi reánk őttené és azt nekünk adná zálogul az örök idvösségre. És az Fiú meg azonképen kötelezi magát, hogy mi idvözítőnk volna és az ő vérével az mi undokságinkat meg tisztítaná, a Szent Lélekis úgy kötelezi magát, hogy mi szentölőnk és mi igazgatónk lenne az Krisztus érdeméjért. Valaxi ezért naponként ez fogadásról gondolkodik és ezekkel az ő hitét erőséiti és az Ür Isten eleibe ezeket támasztja, az lehetetlen dolog, hogy meg­csalatkozzék, mert valamit 8 Szent Fölsége ígért, annak be kell telni, akár mint iesztgessenis az pokolbeli ördög. Az ördög naponként eljár az ő dolgában és sokszor mégis szomorít. De az te dologod vigyázás az ördög ellen, azért élj ellene naponként az le körösztségeddel, melyben Isten megesküdt az te fejedre, és kit soha semmibe meg nem másolhat, akik ahhoz ragaszkodnak. Azonképen az Ür vacsorájánakis sok féle haszna és tanúságai vad­nak, de leg fű haszna ez, hogy erősítsd azzal is az te naponként való késér­tetedben magadat, imilyen képpen: Hogy naponként mind az communi­cáláskor, mind az előtt, mind az után elmédben forgasd, hogy Jézus Krisz­tusnak teste az te lelkednek örök életire való kenyér és az ő vére az te lölködnek örök életire való ital. Mert ha szent testét éretted halálra nem adta volna, teneked örök halálba és örök kárhozatba kellett volna lenned. De immár, bízzál ő általa, hogy attól megmenekedtél és hogy naponként jobban bízhassál, sokszor élj az úrvacsorával, ha minden héten le hetis, avagy kétszer egy hétbe 1 e h e t i s. Csak jó móddal legyen, annyival jobb, mert mint hogy a kis gyermecskét egyszer szülte az anya, de éjjel napval gyakorta szoptatja, azonképpen egyszer kellett nekünk Krisztus által újonnan születnünk az körösztvíz fölött és az Istennek ígért fogadását hozzánk kapcsolnunk és az Krisztus ártatlan­ságába föl öltöznünk. De immár az ő szent vacsorájában untalan szopnunk kell az tejet, untalan erősítenünk és éltetnünk kell a mi meg éhezett /67­künköt az ő szent lölkének és vérének sírjából, drága szent halálának ér­deméből, hogy végiglen rajtunk mardahasson az Atyának kegyelme, a Fiú­nak érdeme és az Szent Léleknek meg szentelése. Valaki ezért ezt m/Ve-

Next

/
Oldalképek
Tartalom