Schulek Tibor: Bornemisza Péter 1535–1584. A XVI. századi magyar művelődés és lelkiség történetéből. Sopron–Budapest–Győr 1939. (A Keresztyén Igazság könyvtára)

FÜGGELÉK, - IV. ÉNEKEK.

Ez mi életünk semmi nem egyéb csak azon vitézség, Ördög, bűn, halál, kárhozat ellen erős nagy versengés, Jól lehet nekünk mindenkor ezben az Krisztus segítség. Lelkedben érzed, miként az sívó oroszlán, az ördög, Faggat és gyötör, szaggat és hurcol ez utálatos dög, Nagy sok bánatot, kétséget sokat az te lelkedben önt. Int sokszor téged, álnokul izgat bűnre Isten ellen, Hogy ő haragját fel gerjesztenéd az te lelked ellen, El vetne tűle pokol kínjára testedben, lelkedben. Nagy mestersége ez te ellened Luciper fiának, Hogy mézzel elegy adja te néked mérgét az pokolnak, Gyönyörűséggel viszen az bűnre, de kára nagy annak. Tégedet oztán ha meg ragadhat, az bűn alá nyomhat, Kétséges szívet, röttegő lelket ő te beléd adhat: Ugyan meg tapod foggal és lábbal, csikorgatja fogát. Imé csak lássad, mely igen veszté ez egész világot, ő szerze ennyi tévelygő népet, sok bálvány imádót, Ennyi sok lopót, parázna népet, részegest, prédálói. Ez egész világ nagyobb részében mind testében lakik, Mennyi sok török, sidó, tévelygő setétségben lakik, Egész pápaság kincses ördögnek hegyén imádkozik. Zúr-zavar köztünk, keresztyén népen mely igen sok vagyon. Az Ür Istennek akaratjában nem járunk egy úton, Község, nemesség, prédikátorok vadnak mind az hajón. Vaj, gonosz ördög, mely igen álnok, bezzeg csalárd voltál, Igen vakmerő, mert Krisztussalis lám szembe állottál, Meg kísírtetted hitetlenséggel, bálvány imádassál. Jézus Urunk de meg tört téged, meg győzött tégedet, Ő mi hadnagyunk, mellettünk vagyon, mégis ver téged, Marjad sarkunkat, de az fejedet meg rontja te néked. Látjuk jó voltát az mi Atyánknak, édes Istenünknek, Meg hagyta nékünk, hogy segítséget nyavalyánkba kérnénk, Jézus Krisztusnak szentséges lelkét adná o mi belénk. Azért fejenként menjünk Istenhöz, ördögre kiáltsunk, No, essünk térdre, jer imádkozzunk, segétséget kérjünk, Hallgass csak reá, imé meg mondom, mit kelljen kévánnunk. Gyógyítsd meg Uram betegségünket, bocsásd meg bűnünket, Az Ür Jézusnak ki hullott vére mossa meg lelkünket, Az ő malasztja szállja szívünket, igazgasson minket. Oltalmazz bennünk sok tévelygéstüh, sidó, török hittűi, Meg holt szenteknek imádásátúl, az kenyér-istentűi, Oltalmazz Uram az pápaságnak bálványózásátúl. Teljes hitünkkel engedjed nékünk hozzád ragaszkodnunk, Ne légyen nekünk több reménségünk, te légy mi Istenünk, Atya és Fiú, Szent Lélek Isten, lakozzál mi bennünk.