Schulek Tibor: Bornemisza Péter 1535–1584. A XVI. századi magyar művelődés és lelkiség történetéből. Sopron–Budapest–Győr 1939. (A Keresztyén Igazság könyvtára)
I I . R É S Z . - VII. TANÚ.
rüímények kőzött íett születése es ígejertek nyomorúságos viszonyok közötti terjesztése között: Mint most török császár semmit nem ért abban, hogy Isten azért engedte neki az világ birodalmát, hogy a sok bálványimádást ki irtsa és az ő szárnya alatt az alázatos Krisztus Igéjét terjersztesse. Kire neki noha semmi gondja nincs, de az bölcs Isten az ő akaratja ellenis mind meg szerezteti vele. Mert noha őnekiis mint Augustusnak csak az adóra vagyon gondja, csak arról parancsol, de az adó alatt azonba ez világra születik az Krisztus; így a törökis, sőt még amaz bálványozó fejedelmekis, adóért való örömökben meg engedik, hogy a Krisztus Igéje akarat jok ellenis hirdettessék országokban. (Másodszor vedd eztis eszedbe innét, hogy mint a Krisztus szülei az istállóba szorulnak Krisztussal, így mostis a Krisztus igéje hirdetői nagy nyomorult helyeken vonták meg magokat. ..) (P. I. CLXXIIb.) Az a tény, hogy a török a reformáció terjesztésének mit sem állított útjába s diákoknak, prédikátoroknak szabad járást-kelést engedett nemcsak a hódoltságban, hanem a királyi országrészbe és külföldi főiskolákra is, ugyanakkor pedig a római szertartásoknak kevésbbé kedvezett, — égészen sajátságos lelki helyzetet teremtett. így török császáris Istennek szolgája, hogy ki irtsa sok országokból a papi bálványozást, hirdesse az Istennek Igéjét az anya szent egyház között. (P.V.444.) Azonképpen török császáris, — ő nem érti, mi dolog, hogy a pápa ördögi bálvány imádását Isten ki pusztíttatja vele és az helyett az Űr Jézus Krisztust az szegény jászolba hagyja fekünni, — az ő szent Evangéliumát a nyomorult keresztyéneknek hagyja prédikálni. (P.I.XVIIIb.) Példa nekünkis mindazok, kik Váradon, Budán, Esztergomba és egyéb helyeken az Isten káromló és hálván imádó népek égetéssel, tömlöcözéssel akarják vala el oltani az Jézus Krisztusnak drága szent Igéjét. De íme mint járának: őket onnan mind ki pr engereztette az Ür Isten mint testi és lelki gonosz paráznákot és ő helyettek ugyan azon helyeken meg tartotta az ő Szent igéjét és az pogány törökkel óltalmaztatja, mint a pásztor az juhokat komondorokkal. És noha a világi testnek kévánsága szerént nagy fényes gazdagságban nem tartja őket, de mind az által, mint az ő Szent Fiának Bethlehembe szalmás istállót szerzett volt, azonképpen nekikis lengetésre való hajlékot adott,
